Új élet, új erő Miért létfontosságú a rendszeres testmozgás a szervátültetésen átesett emberek számára? II. rész

2026.10.05

Kevés információ áll rendelkezésre a szívátültetésen átesett betegek fizikai aktivitási szokásairól, illetve az egyéb, életmóddal összefüggő prevenciós intézkedésekről. Bár a szívátültetés története több mint 50 évre tekint vissza, a mai napig nem léteznek olyan irányelvek vagy állásfoglalások, amelyek részleteznék az átültetést követő prevenció és rehabilitáció sajátosságait. A szívátültetésen átesett betegek egyértelműen nem tekinthetők egészséges, betegségmentes egyéneknek, ugyanakkor jelentősen különböznek a szívelégtelenségben szenvedőktől vagy a mechanikus keringés támogatásban részesülőktől is. Ezért a szívátültetést követő prevenciót és rehabilitációt kifejezetten ehhez a betegcsoporthoz kell igazítani, és multidiszciplináris jellegűnek kell lennie. A prevenciós és rehabilitációs programokat már a szívátültetést követő korai szakaszban el kell kezdeni, és a beavatkozást követő teljes időszak során folytatni kell.

Új élet, új erő Miért létfontosságú a rendszeres testmozgás a szervátültetésen átesett emberek számára? I. rész

2026.10.02

A modern transzplantációs medicina az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb orvosi sikertörténete. A vese-, máj-, szív-, tüdő- vagy egyéb szervátültetés ma már nem csupán életmentő beavatkozás, hanem sok esetben évtizedekkel képes meghosszabbítani a betegek várható élettartamát. A siker azonban ma már nem pusztán azt jelenti, hogy a beültetett szerv működik. Miközben sok ember a szervátültetett betegeket még ma is "kímélendő" személyekként képzeli el, a tudományos bizonyítékok ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. Ugyanolyan fontos kérdéssé vált, hogy a beteg milyen életminőségben él, képes-e dolgozni, sportolni, családi és társadalmi szerepeit ellátni, illetve mennyire tud visszatérni a normális élethez. E szemléletváltás középpontjában egyre inkább a rendszeres testmozgás áll, az állapothoz igazított rendszeres fizikai aktivitás ma már a transzplantáció utáni rehabilitáció egyik legfontosabb eleme.

Az egészség megőrzése elsősorban az egyén felelőssége

2026.09.30

Az egészség megőrzése elsősorban az egyén felelőssége, és ennek a felelősségnek a legfontosabb gyakorlati eszköze a rendszeres testmozgás. Sőt, azt is mondhatnánk, hogy az orvoslás történetének nagy paradoxonja, hogy a modern társadalomban rengeteg betegséget próbálunk gyógyszerekkel kezelni, miközben számos esetben éppen a mozgáshiány járult hozzá a kialakulásukhoz.

Hogyan mérhető a testmozgás hatékonysága nem sportolóknál?

2026.09.27

A rendszeres testmozgás eredményességét nem feltétlenül a sportteljesítmény mutatja meg, hiszen egy nem sportoló, normál napi rutinnal rendelkező személy esetében sokkal fontosabb szempont az egészség, a fittség és a mindennapi életminőség javulása. Esetükben szemben a sportolók, sőt élsportolók rutinszerű sportorvosi, teljesítmény élettani ellenőrzésével, a hétköznapi személyek esetében a rendszeres testmozgás, az aktív életmód hatékonysága többféle módon mérhető.

Az ízlelésnek és a szaglásnak kifejezett, tudományosan igazolt kapcsolata van a testmozgással. Az ízlelés és a szaglás világnapja kapcsán

2026.09.14

Az ízlelés és a szaglás világnapját minden évben 2021-óta szeptember 14-én ünnepeljük. A kezdeményezést a World Taste & Smell Association hívta életre, közvetlenül a koronavírus-világjárvány idején. Ekkor ugyanis emberek milliói tapasztalták meg világszerte, milyen drasztikus életminőség-romlással jár e két kulcsfontosságú érzékszerv átmeneti vagy tartós elvesztése. A fizikai aktivitásnak jól ismert élettani hatásai vannak és érdekes módon a rendszeres testmozgás ezen a téren is segíthet. Bár empirikus feltételezések szerint ezek a hatások kiterjednek a nyáltermelés és akár az étvágy változására is, a testmozgás szájüregi biokémiára gyakorolt hatása, valamint az ízérzékeléssel való lehetséges kölcsönhatását tudományos módon vizsgálták. A fizikai aktivitás ugyanis mind rövid távon, mind közvetlenül az edzés után, illetve mind hosszú távon, rendszeres sportolás esetén jelentősen befolyásolja, hogyan érzékeljük az illatokat és az ízeket.

A szívünk ritmusa – A szívünk napja 2026 kapcsán

2026.09.13

A szívünk az egyik legcsodálatosabb szervünk. Egy átlagos élet során több milliárdszor dobban meg, szünet nélkül pumpálva az oxigént és az egyéb tápanyagokat a sejtjeinkhez. A Szívünk Napja alkalmából érdemes egy pillanatra megállni, és átgondolni, mit tehetünk a védelmében. A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: a kulcs a rendszeres testmozgás.

A rendszeres fizikai aktivitás szerepe a fáradtság leküzdésében

2026.09.12

Bármennyire is ellentmondásosnak tűnik, de a rendszeres fizikai aktivitás az egyik leghatékonyabb, bizonyítottan működő eszköz a fáradtság leküzdésére, legyen szó akár fizikai, akár szellemi vagy érzelmi kimerültségről. A kutatások és egészségügyi források több, egymást erősítő mechanizmust azonosítanak. A rendszeres fizikai aktivitás növeli az energiaszintet és csökkenti a fáradtságot azáltal, hogy javítja a szív- és érrendszeri egészséget, valamint a sejtek működését. A testmozgás segíti a szervezetet abban, hogy több mitokondriumot hozzon létre az izomsejtekben az energia előállításához. A jobb véráramlás hatékonyabban juttatja el az oxigént és a tápanyagokat a sejtekhez, így a javuló szív- és érrendszeri egészség fokozza a szervezet azon képességét, hogy oxigéndús vért szállítson az izmokhoz, tovább növelve az energiaszintet.

Az öngyilkosság megelőzésének világnapja kapcsán A testmozgás szerepe

2026.09.10

A társadalmi verseny fokozódása, a mindennapi stressz és a mentális zavarok terjedése világszerte egyre több embert érintenek. A rossz közérzet, a depresszió, a szorongás vagy a viselkedési problémák nemcsak az életminőséget rontják, hanem növelhetik az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok megjelenését is. Az öngyilkosság ma a globális halálozás egyik vezető oka: évente mintegy 804 000 ember veszti életét ilyen módon, ami 100 000 főre vetítve 11,4 esetet jelent. A társadalmi és gazdasági teher óriási, becslések szerint eléri a 93,5 milliárd dollárt. Különösen aggasztó, hogy a fiatalok körében az öngyilkossági gondolatok és kísérletek száma emelkedik. Ennek hátterében gyakran depresszió, párkapcsolati nehézségek, családi konfliktusok vagy más társadalmi stresszorok állnak. A kutatók és szakemberek egyetértenek abban, hogy a megelőzéshez sürgős, komplex beavatkozásokra van szükség.

Biohacking és testmozgás – biológiai mechanizmusok és egészségügyi következmények

2026.09.05

A biohacking során az emberek megpróbálják megváltoztatni szervezetük, annak működésének bizonyos aspektusait egészségük, teljesítményük vagy testi-szellemi jólétük javítása érdekében. A biohacking tehát olyan célzott beavatkozás, amelynek célja a biológiai funkciók, az anyagcsere-hatékonyság és a hosszú távú egészségünk optimalizálása.

Az iskolakezdéssel járó ülőéletmód okozat problémák kompenzálása mozgással

2026.09.01

Az iskolai ülőéletmód legfőbb negatív hatása a mozgásszervi deformitások korai kialakulása és a mentális teljesítőképesség csökkenése. A napi 6–8 órás folyamatos ücsörgés már gyerekkorban komoly fizikai és pszichés elváltozásokat indíthat el. Az iskolakezdéssel járó hosszas ücsörgést és a mozgásszegény életmódot célzott, kiegyensúlyozó mozgásformákkal lehet hatékonyan kompenzálni. A legfontosabb cél a gerinc tehermentesítése, a tartóizmok erősítése és a felgyülemlett mentális feszültség levezetése.