Hírek
Hogyan illeszkedik a sport a Maslow piramis szintjeihez?
2026.05.10A mozgás közvetlenül hat a test alapfunkcióira, az alvásminőségre, az anyagcserére, az energiaszint biztosítására és a hormonális egyensúly megőrzésére.
A Maslow-piramis alkalmazása a testmozgás, a sport területére
2026.05.03A Maslow-piramis elméletet Abraham Maslow 1943-ban dolgozta ki, tulajdonképpen a szükségletek elmélete, amely a motivációkutatás egyik alaptétele, és amelyet gyakran ötszintű piramisként ábrázolnak. Állítása szerint az emberek motiváltak az alapvető szükségletek kielégítésére, mielőtt a magasabb szintű pszichológiai szükségletek felé haladnának. Az öt szükségleti szint a fiziológiai szükségletek, a biztonsági szükségletek, a szeretet és valahová tartozás szükségletei, a megbecsülési szükségletek, és az önmegvalósítási szükségletek.
Egyfajta típusú vagy a változatos fizikai aktivitás az előnyösebb?
2026.04.30A legújabb kutatások szerint a változatos fizikai aktivitás jóval jelentősebb egészségügyi előnyökkel jár a hosszú élettartam szempontjából, mint egyetlen típusú intenzív edzés. Bár a teljes mozgásmennyiség továbbra is alapvető fontosságú, a különböző tevékenységek kombinálása további védelmet nyújt.
A rendszeres testmozgásnak egyértelmű szerepe van az időszakos- vagy szakaszos sántítás előfordulásában, annak súlyosságában és kimenetelében
2026.04.24Az időszakos- vagy szakaszos sántítás (claudicatio intermittens) az alsó végtagok artériás érbetegségének jellemző tünete. Lényege a járás közben fellépő, fájdalmas lábikragörcs, amely pihenésre, megállásra megszűnik, majd újra nekiindulva visszatér. A beteg emiatt kénytelen meg-megállni, ezért „kirakatnéző betegségnek” is nevezik. A kiváltó oka, hogy a helyi érszűkület miatt a végtag izmai nem kapnak elegendő oxigént a fizikai terhelés során, tünetei közé tartozik a lábikra-, a comb- vagy a farizom fájdalma, az előforduló görcs, amely járásra még fokozódik is. A jelentkező sántítás esetén a célzott, strukturált járástréning nagymértékben javítja a járástávolságot és a terhelhetőséget, még akkor is, ha kezdetben fájdalmat provokál. A rendszeres fizikai aktivitás csökkenti az alsó végtagi verőérbetegség és ezen belül az időszakos sántítás kialakulásának kockázatát.
A rendszeres testmozgás és a sportban való részvétel szorosan összefügg az alacsonyabb gyermekkori elhízási arányokkal
2026.04.23Számos tudományos vizsgálat eredménye alapján egyértelműen megállapítható, hogy a rendszeres testmozgás és a versenysportban való aktív részvétel szorosan összefügg az alacsonyabb gyermekkori elhízási mutatókkal. Egyes tanulmányok eredményei szerint a fiúk bár fizikai szempontból gyakran magasabb aktivitási szintet mutatnak, azonban esetükben az elhízás előfordulási gyakorisága is magasabb, mint a lányoké, pedig napi 20 perc feletti rendszeres testmozgás már jelentősen csökkentheti az elhízás esélyét.
Szoros pozitív összefüggés mutatható ki a perifériás izomerő és a funkcionális mobilitás között
2026.04.21A gépi lélegeztetésben részesülő, kritikus állapotú betegeknél a perifériás izomerő és a funkcionális mobilitás között szoros pozitív összefüggés mutatható ki, amikor az extubációt követően, a gépi lélegeztetéshez használt műanyag tubust eltávolítják a betegből és a beteg elhagyhatja az intenzív osztályt, majd megkezdődhet a beteg fizikai funkcióinak helyreállítása ezzel is növelve a beteg rehabilitációs potenciálját. A csökkent izomerő szorosan korrelál a funkcionális mobilitás csökkenésével, a hosszabb intenzív osztályos tartózkodással és a rosszabb kimenetellel.
A tánc hatása a demenciában szenvedő betegek kognitív funkcióira és agyi mechanizmusokra
2026.04.16A demenciában szenvedők világszerte növekvő tendenciát mutat, 2050-re világszerte várhatóan közel 153 millió embert érinthet. A demencia következtében előforduló fogyatékosság, a másoktól való függőség és az idő előtti elhalálozás számtalan fizikai, pszichológiai és pénzügyi módon hatással van az egyénekre, a szeretteikre, az egészségügyi rendszerekre és a társadalom egészére egyaránt.
A légzésmintázat egyedi, mint az ujjlenyomat
2026.04.12A 2025-ben publikált, nagy visszhangot kiváltó kutatások kimutatták, hogy a 24 órás orr-légzés monitorozás alapján 96,8%-os pontossággal lehetett azonosítani embereket pusztán a légzésük alapján. A mintázat évekig stabil marad, tehát nem pillanatnyi állapotot, hanem egyfajta „neurofiziológiai aláírást” tükröz. A légzésmintázatot az agy több területe koordinálja (érzelemszabályozás, memória, motoros funkciók), ezért a légzés egyfajta „agylenyomatként” is működik. Ez azt jelenti, hogy a légzés nem csupán mechanikus folyamat, hanem komplex idegrendszeri szabályozás eredménye, amely minden embernél más. Az emberi légzési mintázata befolyásolhatja a rendszeres testmozgás egészségügyi hasznát.
Az ember légzésének mintázata hasonló, mint az ujjlenyomat?
2026.04.10Az ember légzése egyszerű folyamatnak tűnik, sokan szinte észre sem veszik, hiszen könnyedén koordináljuk, és ezért ritkán fordítunk rá sok figyelmet. A légzés valójában egy összetett és kiterjedt agyi hálózat által szabályozott tevékenység, amely hasonlóan működik, mint a bőr alá behelyezett szívritmus szabályzó, és így légzési pacemakerként működik. Feladata a fiziológiai homeosztatikus igényeinek fenntartása, és így megpróbál megfelelően szabályozni az autonóm légzési mintákat, miközben lehetővé teszi a légzés akaratlagos átvételét a viselkedési igényekre reagálva. Ennek hatása lehet a testmozgás által kiváltott egészségügyi válaszokra.
Ha már ülő tevékenységet végzünk, akkor legalább legyünk mentálisan aktivak, mert ez utóbbi inkább csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát
2026.04.06A demencia előfordulása világszerte növekszik, és a becslések szerint manapság már több, mint 57 millió ember él ezzel a betegséggel, ami rávilágít a prevenciós, megelőző stratégiák kialakítására és fontosságára. A napjainkban egyre inkább terjedő ülő életmód az ülés, irodai munka, a fekvés ugyanis jóval alacsonyabb energiafelhasználással jár, mint az állás vagy a járás, illetve a testmozgás minden formája. Azonban van egy kedvező vizsgálati eredmény, ugyanis legújabb kutatások kimutatták, hogy a mentálisan aktív tevékenységek, mint például az aktív irodai munka vagy a keresztrejtvényfejtés, a kötögetés, vagyis az ülő tevékenységek közbeni aktív mentális tevékenység szignifikánsan alacsonyabb demencia kockázattal jártak együtt összehasonlítva a mentálisan passzív tevékenységekkel, mint például a tévénézés.
