Érdekességek
Sokkoló adatok a gyermekek és a fiatalok pszichológiai állapotáról, pedig talán van megoldás: és ez a rendszeres mozgás
2025.04.04A címben idézett eredmények egy, az UNICEF, - az ENSZ Gyermekalapja - felkérésére egy pedagógiai szakpszichológus által vezetett tudományos igényű kutatás eredményéből derült ki. A kutatás vizsgálta a gyermekek és fiatalok leggyakoribb pszichés nehézségeit, a kapott eredmények rávilágítottak a pszichológiai ellátórendszer működési problémáira, amit megnehezít, hogy a gyerekek egyre többen és egyre súlyosabb problémákkal fordulnak pszichológushoz az iskolákban és óvodákban.
A szakemberekhez fordultak 92%-a küzdött szorongásos zavarokkal, 83%-uk magatartás zavarokkal, 82%-uk a családi harmónia megbomlása következtében megjelenő tünetekkel, 77-79%-uk tanulási- és figyelemzavarral, 76%-uk beilleszkedési problémákkal és kortárs bántalmazással. Ezeken felül gyakran keresik fel az intézményi pszichológust depressziót jelző panaszokkal (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%).
Europában sem jobb a helyzet – ez persze számunkra nem menyugató - , hiszen az öngyilkosság a második vezető halálozási ok közé tartozik a 15-19 évesek körében, és ezek hátterében a fiatalkori öngyilkosságok esetében 90%-ban a kezeletlen pszichiátriai betegség áll.
A napi több lépés segíthet távol tartani a depressziót?
A depressziós rendellenességek a korai felnőttkortól az idősebb korig tartó mentális betegségekkel kapcsolatos rokkantsági következmények egyik fő okait jelzik, amelyek világszerte több mint 330 millió embert érintenek. Ezen túlmenően, még ha a depressziós tünetek a klinikai küszöb alatt is vannak, jelentős összefüggést mutatnak az életmóddal, életminőséggel.
Az elmúlt év végén az egyik legtekintélyesebb szaklapban jelent meg egy összefoglaló metaanalízis, amely összefoglalta a módosítható egészségmagatartások, például a fizikai aktivitás kritikus szerepét a depresszió megelőzésére összpontosító népegészségügyi stratégiákban.
A metaanalitikai vizsgálatok eredményei következetesen azt mutatták, hogy a fizikai aktivitás egyre magasabb szintje védelmet nyújt a depresszió kialakulásával szemben
A könnyű és közepes intenzitású tevékenységek, mint például a rendszeres, megfelelő lépésszámú napi séta. Ez a tevékenység megfelelő és kiváló mozgásforma lehet az elvárt fizikai aktivitás elérésének érdekében, a teljes populációt tekintve is, - gyermekkortól az idős korig - csökkentve a depresszió kockázatának kialakulását, annak csökkentését.
A napi lépések száma a fizikai aktivitás egyszerű és intuitív objektív mérőszáma. Jelenleg a napi lépések monitorozása egyre inkább megvalósítható a teljes lakosság számára, mivel a karon vagy a derékon hordható eszközök (aktigráf, mobil telefon stb.) egyre olcsóbbak és egyre népszerűbbek.
A közelmúltban végzett – idézett - metaanalízisek bizonyítékot szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy a magasabb lépésszámok a szív- és érrendszeri megbetegedések és az összes okból bekövetkező halálozás kockázatának csökkenésével járnak.
A fizikai aktivitási irányelvekkel foglalkozó szakértők felismerték, hogy olyan kutatásokra is szükség van, ami például a depresszió és a fizikai aktivitás közötti összefüggések feltárását célozza. Az elvárt célok lépésszámláláson alapuló meghatározása egyszerűen beépíthető a napi rutinba és érdemes figyelembe venni a depresszió-megelőzési irányelvekben is.
A felmérésben kapott eredmények alapján már a napi 7 000 vagy több lépés megtétele is kevesebb depressziós tünethez és 31%-kal alacsonyabb depresszió kockázatához vezethet, összevetve a kevesebb lépés megtételével.
A kutatók 33 megfigyelési vizsgálat szisztematikus áttekintését és metaanalízisét végezték el, amelyekben több mint 96 000, 18-91 év közötti felnőtt személy vett részt.
A napi lépések száma szignifikáns fordított korrelációt mutatott a depressziós tünetekkel, mind a keresztmetszeti, mind a panelvizsgálatokban
A napi 7 000 vagy több annál több lépést megtevőknél alacsonyabb volt a depresszió kialakulásának kockázata, összevetve a napi 7 000-nél kevesebbet lépőknél, SŐT a napi lépésszám további 1 000 lépéssel való növekedése további 9%-kal csökkentette a depresszió kockázatát.
A keresztmetszeti elemzés azt is kimutatta, hogy a napi 5 000-nél kevesebb lépésszámhoz képest,
a napi 5 000-7 499 lépés, a napi 7 500-9 999 lépés és a legalább napi 10 000 lépés megtétele is szignifikánsan kevesebb depressziós tünethez vezetett.
Szerkesztői megjegyzés: A napi lépések objektív mérése tehát képes megelőzni a depressziót, az a tény, hogy látjuk lépéseink számát arra bíztat, hogy tegyünk meg még több lépést. SŐT bizonyos populációk számára már a kisebb mértékű fizikai aktivitás elvégzése is különösen fontos lehet, például az idősebb felnőttek és a korlátozott napi tevékenységet folytató egyének számára.
chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://unicef.hu/wp-content/uploads/2025/03/oip-kutatas.pdf
https://jamanetwork.com/journals/jamanetworkopen/fullarticle/2828073
