Érdekességek

A rendszeres fizikai aktivitás és a szív védelme

Az elmúlt hat évtizedben bizonyítékok sora tanúsítja, hogy a fizikai aktivitás véd a szív-eseményekkel szemben. Heti 150 perc mérsékelt vagy fele ennyi intenzívebb testmozgás hatása már nyilvánvaló, az érvényben lévő ajánlás heti 300 perc mérsékelt intenzitású testmozgásra bíztat.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon a nők számára is hasonló előnnyel jár az aktív életvitel? Az utóbbi 15-20 évben jóval több tanulmány szólt a nők fizikai aktivitásáról, mint a férfiakéról, s ezek azt mutatják, hogy a védelem foka azonos, a mérsékelten aktívak esélye 20-22%-kal, az igen aktívaké 28-38%-kal kisebb a szív-eseményre, mint az inaktívaké.

Az idősebb korban is véd az aktivitás: az ötvenes éveikben az aktívak relatív rizikója 0,45, a hatvanasoké 0,50, a hetveneseké 0,64 összehasonlítva a nem-aktívak adataival. Az etnikai csoportok—afro-amerikaiak, ázsiaiak—hasonló nagyságrendű védelmet élveznek az aktivitástól, mint a fehérek.

Talán meglepő, de a túlsúlyos és kövér személyek esetében is rendkívül előnyős, amennyiben fizikailag aktívak.

Egy a nők egészségével foglalkozó felmérésben, ahol 40 ezer nő sorsát követték nyomon 11 évig, kiderült, hogy a fizikailag aktív túlsúlyosak 19%-s, míg a kövérek esetében 26 százalékos védelmet jelentett a fizikai fittségük. Az Aerobic Intézetben megfordult 60 évesnél idősebb magas fittségű személyek, akik esetében hosszabb terheléstűrést mértek egy teszt segítségével, illetve a BMI szerinti besorolás a 25 alatti, a 25-30 és a 30 feletti BMI csoportban 76, 56 és 36%-kal kisebb halálozást mutattak 12 év alatt, összehasonlítva azokkal, akik kevésbé voltak fizikai szempontból fittek.

Az egyéb testi vagy szellemi elváltozással edzésre kevesebb, de egyértelmű bizonyság létezik: ezek a személyek is előnyöket nyernek az aktív életvitellel.

Mennyi aktivitás szükséges?

„A kicsi is jó, a több még jobb”. A mérsékelt aktivitással élők rizikója 0,88, az aktívabbaké 0,73 volt összevetve az inaktívakéval. Ha 150 perc heti aktivitás helyett 300 percet töltenek el testmozgással, az előny egyre nagyobb lesz.

A heti egy órányi gyaloglás a rizikót 0,82-re, a 2-3 órányi gyaloglás 0,70-re, a négy óránál is több 0.65-re csökkenti. A „szabadidős” aktivitás, a munkahelyi, a háztartási-otthoni és a közlekedés során kifejtett aktivitás egyaránt hatásos, vagyis ezek összeadódnak.

Nem annyira az aktivitással eltöltött idő, hanem az elhasznált energia tűnik a fontosabbnak: kevesebb időráfordítással az intenzívebb testmozgás éppen olyan hatásos, mint a tartós, de kisebb intenzitás.

Igaz, főleg az idősek esetében, hogy a nagyobb intenzitás nagyobb kardiovaszkuláris veszéllyel jár, de ez a kezdők terhelésének fokozatos növekedésével elkerülhető, a rendszeresen aktívakon sokkal ritkábbak a veszélyes tűnetek megjelenése. Másfél millió edzésórára esik egy haláleset az egészséges, középkorú férfiak körében.

A sokat ülés a még egyébként sportos, aktív személyek kockázatát is növeli: Akik az ülőmunkából felállnak, kicsit is mozognak — és egyébként teljesítik a javasolt heti aktivitást, sokkal védettebbek, mint azok, akik sok órán keresztül csak ülnek és ülnek és ülnek

A védő mechanizmusok még nem eléggé ismertek. Az érszabályozás (NO), a szív strukturális alkalmazkodása, a gyulladásos folyamatok visszaszorulása és sok egyéb tényező, így a klasszikus rizikó tényezők csökkentése mellett szólnak adatok. Az említett nőkkel foglalkozó felmérésben például a gyulladásos és hemosztázist (vérpangás) okozó biomarkerek csökkenése a hatás 32%-át, a vérnyomáscsökkenés a 21%-át, a hagyományos lipidek változása 19%-át, a lipoprotein, az apo A1 és B100 15%-át, a BMI csökkenése 10, a hemoglobin A1c és a diabetes javulása 9%-nyit magyarázott a hatásból.

A másodlagos megelőzés átlagosan 26%-os mortalitás csökkenést hoz, ha a napi rutinunknak az edzés is része.

Edzés nélkül a hagyományos rehabilitáció és prevenció fele ennyire csökkenti a halálozást.

Szerkesztői megjegyzés: Egy tudományos közleménye alapján 26-68%-os a bármely okú, illetve a kardiális elhalálozás csökkenése a fizikai aktivitással is történő rehabilitáció-másodlagos prevenció révén.

Current Sports Medicine Reports 2010, 9, (4), 214.

További híreink