Érdekességek
Munkaadók! Munkavállalók! Ez nem vicc, tessék komolyan venni! A sok ülés nagyobb ártalom, mint a dohányzás!
2023.03.16Egy a közelmúltban közzétett legutóbbi latin-amerikai tanulmány szerint, akik naponta több mint 8 órán keresztül ülő tevékenységet folytatnak, azok esetében jelentősen megnő a túlsúly vagy elhízás és a cukorbetegség esélye. Ezek az adatok közel 2 370 személy felméréséből származnak, akik 20 és 65 év közöttiek voltak (a nemeket tekintve fele-fele arányban), A keresztmetszeti felmérés reprezentatív mintákat tartalmazott Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, Peru és Venezuela lakosait tekintve.
Az ülés átlagos ideje 420 perc volt. Ecuadorban volt a legalacsonyabb az ülés idő (300 perc/nap), és Argentína, illetve Peru lakossága esetében volt a legmagasabb (480 perc/nap).
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján az üléssel töltött idő legyen minimális
Tévhit, hogy bármilyen intenzív testmozgás kompenzálhatná az ülő életmódot, hiszen most már tudjuk, hogy az ülő életmód általában és az üléssel eltöltött idő pedig döntően és közvetlen hatással van, illetve független kockázati tényezője a krónikus betegségek kialakulása szempontjából – állítja a tanulmány szerzője, aki a gyermekgyógyászati szakember és a táplálkozás professzora az Argentína Katolikus Egyetemen. A 420 perc átlagos ülési idő aggasztó egy olyan népességben, mint a vizsgált argentin népesség, amelyben a felnőttek 60%-a elhízott, és magas a kardio-metabolikus kockázati tényezők száma.
Fontos a tudatosság növelése a lakosság körében, és különösen érvényes ez a fiatal serdülőket tekintve. A közegészségügyi ajánlások betartása, ami szerint heti 150 perc mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitás az ajánlott nem elegendő, sokkal fontosabb a folyamatos üléssel eltöltött időtartam többszöri megszakítása.
A naponta több mint 8 órás ülést egyértelműen összefüggésbe hozható a krónikus betegségek kialakulásának sokkal nagyobb kockázatával, beleértve az elhízást és a cukorbetegséget is.
Feltételezhetően van egy olyan pont - egyértelműen a 6 és a 8 órás ülési idő között-, amikor a folyamatos és progresszív növekedés egyszer csak exponenciális lesz.
A latin-amerikai tanulmány megpróbált egy olyan, az üléssel eltöltött időt keresni, amely után az állapot már túlsúlyhoz vagy elhízottsághoz vezet. Három mutatót vettek figyelembe: a testtömegindex (BMI), a derék kerülete és a nyak kerülete.
Megállapították, hogy azok, akik több mint 8 órán töltöttek ülve, azok esetében 10% -kal növekedett a súlyfelesleg esélye, (BMI) és 13%-kal, a nyak kerülete.
A nyak kerületének figyelembevétele, - amit eddig kevésbé vizsgáltak -, egy valid mutató, jó érzékenységgel és előnyökkel jár más adatokkal szemben, például ilyen a könnyű mérés lehetősége.
A vizsgálat eredményei szerint a nyak kerületének mérése lehet a három legérzékenyebb módszer egyike. A nyak kerülete arányosan nagyobb volt azoknál az embereknél, akik ≥4, ≥6, és ≥8 órát ültek naponta, szemben azokkal, akik kevesebb, mint <4, <6 és <8 óra között ültek. Ezt a kapcsolatot nem figyelték meg a többi mutatóval.
Fontos a megszakítás nélküli munkaidőre figyelni. Az ajánlás az, hogy fel kell osztani aktív időszakokkal a munkaidőt és ezt elegendő, az úgynevezett „nem intenzív” tevékenységgel végezni.
Az egészségügyi szakemberek szerint a mérsékelt vagy erőteljes fizikai edzés mellett már a ’nem intenzív’ tevékenységek végzése is elegendő az ülőidő megszakításához, a kockázatok csökkentésére. Ilyen például a jóga, ami nem intenzív, de egy nagyon értékes az ülőidő csökkentése érdekében.
Ajánlások
- Jobb, ha a buszon vagy a metróban állunk, még akkor is, ha van hely, ahol ülni kell.
- Beszélni kell a telefonon? Jobb, ha séta közben vagy legalábbis állva, de ülve.
Vagyis olyan tevékenységek szükségesek, amelyek kompenzálhatják az inaktivitás azonnali negatív következményeit.
Aktív szünetekkel kell megszakítani az ülést - legalább 30-60 percenként -, hogy eközben sétáljanak vagy kerékpározzanak 2-10 percet, vagy 30 percenként 3 percnyi egyszerű ellenállással szembeni tevékenységet végezzenek, például térdfelhúzások és szakaszos lábmozgatások végzése (1 perc intenzív tevékenység az inaktivitás minden 30 percében vagy 5 perc lépcsőzés minden órájában). Ez mind nagyon előnyös lehet az érrendszeri egészsége szempontjából és így minimalizálhatóak más érrendszeri (vaszkuláris) szövődmények kialakulásának kockázata.
Azonban nem minden tanulmány mutatta ki ezeket a pozitív hatásokat, ezért egyes esetekben csak a nagyobb intenzitású vagy időtartamra tevékenység az, ami elég lehet az akut inaktivitási időszakok negatív vaszkuláris hatásainak ellensúlyozására. Bizonyos beavatkozások hatékonyak az irodákban az ülőidő csökkentésére, de hatástalanok lehetnek az ülő időhöz kapcsolódó érrendszeri változások csökkentésére, epidemiológiai vizsgálatok azt sugallják, hogy a hosszú időtartamú ülés a legkárosabb a vaszkuláris egészségre, különösen a vénás betegségekre, gondoljunk például a hosszú időtartamú repülésekre.
A fizikai aktivitás hiánya és/vagy a túlzott ülési idő jelenti a legrosszabb egészségügyi kockázatot, azonban, ha a kettő kombinálódik, akkor az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata nem csak összeadódik, hanem megsokszorozódik. Ezek az életmódbeli viselkedések járulnak leginkább hozzá az elhízás és a cukorbetegség járványához, mivel a legtöbb ember nem követi a két ajánlás egyikét sem.
Szerkesztői megjegyzés: Ez a tanulmány korlátokkal rendelkezik. Ezek közül a legfontosabb, hogy nem vettek figyelembe olyan mutatókat, mint például az egészségügyi mutatók megléte. A páciensek mindennapi tevékenységét klinikai környezetbe kell foglalni, és ezáltal a fizikai aktivitás szintjének javítása pozitív hatással lehet az egészség prognózisát tekintve.
https://bmcpublichealth.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12889-019-7153-y
