Érdekességek

A fizikai aktivitás óvodás korban

Valóban szükségünk van az óvodások fizikai aktivitásának előmozdítására?

Sokunk számára úgy tűnik, hogy a kisgyermekeknek nincs szükségük szervezett, rendszeres fizikai aktivitásra, hiszen egész nap csak rohangálnak, izegnek-mozognak. Azonban ez természetsen nincs teljesen így, hiszen az elhízás aránya  már a kisgyermekeknél is veszélyesen magas. Azonban míg ezek a tendenciák még nem annyira jellemzőek a 2-5 éves gyermekek körében, azonban kikerülve az óvodából, vagyis az „idősebb” gyermekek esetében már a szülőknek, a gondozóknak, a tanítóknak kell gondoskodniuk arról, hogy ezek a kisgyermekek is sok-sok aktív játékidőt kapjanak minden nap.

Miképpen oldható meg tehát, hogy a kis gyermekek számára -  a szerencsére még  - rendelkezésre álló sok szabadidő valóban fizikai tevékenységgel eltöltött, vagyis az egészség, és főleg a későbbi egészség számára is hasznos időtöltés legyen.

• Legalább 60 perc naponta, - de akár jóval több - bármilyen strukturálatlan fizikai tevékenységgel teljen, például a játszótéren vagy otthon való játék, futás, szaladgálás, mászás, labdázás stb.
• Korlátozni kell az üléssel eltöltött időt: Egyszerre legfeljebb 60 perc legyen az ai időtartam, amit mozdulatlanul ülve töltenek a gyermekek, például (könyvek nézegetése, olvasása, képernyőnézés vagy TV nézés, rajzolgatás, színezés), kivéve természetesen az alvással eltöltött idő.
• A strukturált játékkal eltöltött idő legyen legalább 60 perc naponta, ami szerencsére összeadódhat. Ez azt jelentheti, például 10 perc játék fogocskázás; 10 perc rollerezés vagy kerékpározás; 15 perc játék az osztálytársakkal és/vagy a tanárokkal; 25 perces úszásoktatás stb.

A kisgyermekek számára (12-36 hónapos) az ajánlások hasonlóak, kivéve, hogy a strukturált fizikai aktivitás 60 helyett a napi 30 perc is elegendő.

Miképpen kell fejleszteni a kisgyermek esetében az igényt a mozgásra?

A fizikai aktivitás tanítása. Miért kell kifejezetten strukturált játékot szerveznünk a kisgyermekek számára?

A kisgyermekeknek még segítségre van szükségük a motoros készségek elsajátításához. Több fejlődési lépésen kell keresztülmenniük, hogy megtanulják, hogyan hangolják össze mozgásaikat a hatékony futással, a dobással, a különböző fogásokkal, miképpen kell használni, a ma már szerencsére egyre több helyen megtalálható nagyon okos játszótereket, az ott fellelhető mászó, csúszó, ügyességet fejlesztő szereket.

Van egy tévhit, hogy ha kitesszük a gyerekeket a szabad levegőre, akkor a gyerekeket megtanulnak maguktól játszani, pedig nem, hisz ez olyan mint az olvasás. Ha nem tanítjuk meg a gyermekeket a betűk ismeretére, az olvasásban rejlő szépségek felfedezésére, ha nem adunk számukra visszajelzést, ha nem kínáljuk fel számukra a megfelelő lehetőségeket a gyakorlásra és a tanulásra, akkor a későbbiekben sem lesznek jártasak ezekben a készségekben.

Amíg az óvodában, az iskolában a formális órák nagyon hasznosak lehetnek, mégis a szülők a legjobb példaképek. A gyermekek fizikai aktivitásának és motoros képességei fejlődésének fokozása érdekében töltsünk minél több időt aktívan velük.

Mutassunk számukra jó példát, adjunk pozitív, konstruktív visszajelzést mozgásukról, azok hibáiról. Biztosítsunk az életkoruknak megfelelő játékokat és felszereléseket, például könnyű, lukacsos műanyag labdákat, mászókákat, habteniszt stb. Azonban vegyük figyelembe például, hogy az ilyen korú gyerekek még nem állnak készen a csapatsportokra, a társas játékokra, ezért például mindegyiküknek legyen saját labdája és ne kellejen várniuk míg sorra kerülnek.

A fizikai aktivitás ösztönzése

Annak érdekében, hogy gyermekek megkapják a napi, tanácsolt aktív játékidőt, próbáljunk meg, kísérletezzünk különböző méretű és textúrájú golyókkal, kartondoboz-alagúton keresztül történő mászásokkal, vagy a tánccal. A táncolás közben adhatunk kezükbe sálakat vagy szalagokat, hogy még izgalmasabbak legyenek ezek a zenére végzett mozgások. Építsünk számukra, együtt kanapépárnák, hula-hopp karikák, székek segítségével alagutakat vagy helyezzünk ki gerendát, hogy az ezen való séta közben is fejlődjön egyensúlyérzékük, fogjuk egyik kezüket és menjünk velük végig a járda szélén stb. Minél többet triciklizzenek vagy használják a lábbal hajtható kis műanyag robogókat. Keressünk számukra úszási lehetőséget vagy más vízi játékokat.

Amikor a kisgyermek megteszi az első lépéseket, lehet, hogy óvatosan és egy kicsit bizonytalanul járnak, de nem tart sokáig, amíg már szaladnak, futnak. A motoros készségek gyorsan fejlődnek, a kisgyermekes évek során a kicsik virágzó kíváncsisága segít abban, hogy olyan messzire jussanak, amennyire csak tudnak.

A kisgyermekeknek naponta legalább három órányi fizikai aktivitásra van szükségük.

Ebben a korban a gyerekek elkezdik felfedezni a környezetüket, és természetesen új dolgokat akarnak kipróbálni, mint például a futás és a lépcsőzés, engedjük hadd fedezzék fel a környezetüket.

A jó hír az, hogy mindaddig, amíg biztosítani tudunk helyet és teret a gyermekeknek a mozgáshoz, addig önállóan is megkapják a szükséges mozgásmennyiséget. A szabadtéri tevékenységek a legjobbak, - ha az időjárás megengedi, - mint például a parkok és a szabadtéri játékterek, sportszerek. A környéken tett séták és a kisgyermekednek az erdei ösvényen vagy a strandon való játék a legtökéletesebb módja annak, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy gyermekek elegendő fizikai mozgást kap naponta.

A kisgyermekeknek még nincs szükségük szervezett sportokra, de élvezhetik az mozgással eltöltött szülői,- és gyermekórákat, például a focit, a különböző játékokat, hiszen a játékokon keresztül tanulnak és fejlődnek a legjobban.

És senki se feledje, amit ebben a korban megszoknak a gyerekek, az egy idő után már belső igénnyé válik, és felnőtt korban is mozgékonyak, játékosak lesznek, és ezzel egészségesek is, mert tudjuk

A MOZGÁS = EGÉSZSÉG

További híreink