Érdekességek
Nem mindegyik sport jelent ugyanolyan védelmet a szív-érrendszer betegségeinek megelőzésében
2020.01.20A szív érrendszeri megbetegedések állnak a fejlett gazdasággal rendelkező országokban, így például Európában Magyarországban vagy Németországban a vezető halálokok listájának élén, ugyanis közel 40%-os részesedésükkel megelőzik a daganatos megbetegedéseket is. A kiemelt kockázati tényezők között szerepel a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a MOZGÁSSZEGÉNY életmód is, pedig a betegségek jelentős része megelőzhető lenne az egészséges életmóddal - helyes táplálkozással, rendszeres testmozgással, illetve a káros szenvedélyek elhagyásával - és a rendszeres szűrővizsgálatokkal.
Egy amerikai nagy betegszámmal végzett felmérés alapján a kutatók arra keresték a választ, hogy a különböző mozgásformák, különböző sportágak milyen hatással vannak a szív-érrendszer megbetegedéseire.
A felmérésben 13 204 amerikai állampolgárt évenként telefonon kérdeztek meg 1987 és 2015 között. A vizsgálat megkezdésénél a résztvevők beszámoltak a sportolási szokásaikról. Így négy sportágat rögzítettek, és figyelték az aktív, illetve passzív életmód hatását is. Mindezek mellett olyan szocio-demográfiai tényezőkre is rákérdeztek, mint az életkor, a képzettség és a gazdasági mutatók, amelyek az adatok értékelésénél fontosak lehetnek a későbbiekben.
A vizsgálati idő 25 évében a résztvevők 30%-a betegedett meg szív-érrendszeri problémákban.
Korábbi tudományos munkák során már bizonyították, hogy a rendszeres testmozgásnak, a sportnak általánosan protektív, vagyis védő szerepe van a szív-érrendszeri betegségek kialakulásával szemben, SŐT bizonyos sportágak esetén ez a hatás még kifejezettebb. Az összegyűjtött adatok és az átfogó statisztikai elemzések segítségével a tudósok már képesek voltak meghatározni az egyes mozgásformák sajátos hatását a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának valószínűségére.
A tenisz, a squash, az aerobik, a futás vagy a gyaloglás preventív hatású, míg ezt nem tudták statisztikailag alátámasztani a kerékpározásnál, az úszásnál, a kosárlabdánál, a softballnál, a baseballnál, a gimnasztikánál, a cathleticsnél, a golfnál, vagy az erőedzés esetén sem.
Sajnos a tanulmányban csak a kezdeti interjúban szerepelt a sportágak kérdése a vizsgálati idő alatt később már nem, így a változásokat nem lehet egyértelműen megállapítani. A tanulmány mindenesetre jó ajánlásokat ad ahhoz a sportválasztáshoz, amelyet a szív-érrendszerünk egészsége miatt teszünk.
