Érdekességek
A félóránkénti mozgás csökkentheti az ülő életmód negatív hatásait
2022.01.07Egy, néhány éve az USA-ban végzett tudományos kutatás szerint az otthon vagy a munkahelyen az íróasztal mellett ülve eltöltött hosszú idő megnövekedett halálozási kockázattal jár.
A legalább félóránkénti mozgás csökkentheti az asztali munkák és más mozgásszegény életmód káros hatásait – derült ki a kutatásból.
A tanulmány eredményei által levont következtetés, hogy a napi inaktívan eltöltött hosszabb idő és a hosszabb inaktivitási időszakok is összefüggésbe hozhatók a halálozás fokozott kockázatával.
Ha egész nap ülünk a munkahelyen, ha sokat ülünk otthon a számítógép, vagy a televízió előtt, akkor nagyon ügyeljünk arra, hogy a lehető leggyakrabban - legalább 30 percenként – próbáljunk felállni és bármiféle mozgásos tevékenységet végezni.
Ennek érdekében a munkahelyen a szomszéd asztalnál vagy a másik szobában ülő munkatársunknak ne e-mailt küldjünk, hanem álljunk fel és menjünk oda hozzá, a telefonunkat tegyük a másik asztalra, hogy fel kelljen állni, amennyiben beszélni akarunk, a nyomtatót is tegyük messzebb íróasztalunktól.
Amennyiben elmerülünk a TV előtt a filmek nézésében a reklámszünetben ne a konyhában menjünk valamiféle nassolás céljából, hanem mozgassuk át testrészeinket.
A hosszú autóutón is legalább óránként álljunk meg egy pihenőben és mozgassuk át végtagjainkat.
Ezek egyszerű dolgok, félóránként keressünk ürügyet arra, hogy felálljunk és mozogjunk egy kicsit.
Még ha napi rendszerességgel sportolunk is, akkor is ügyeljen arra, hogy a hosszú ülések közben tartsunk szüneteket és mozogjunk, mert a rövidebb időtartamú edzések, testmozgás nem elegendő ahhoz, hogy kellő mértékben csökkentsük az ülés okozta kockázatokat.
„Az ülés az új dohányzás” halljuk már a szakemberektől az elmúlt években.
Az Annals of Internal Medicine című amerikai szakfolyóiratban Diaz és munkatársai 2009 és 2013 között 7 895 fő, 45 éves vagy annál idősebb személyt vizsgáltak meg hét különböző területről és látták el őket aktivitásmérő eszközzel
Minden résztvevő négy éven keresztül hetente legalább négy napig viselte az aktivitásmérőt, majd nyomon követték a vizsgált időszak alatti elhalálozások mértékét, ami 340 főnél következett be.
Az eredmények elemezve azt találták, hogy a résztvevők átlagosan 12,3 órát voltak inaktívak a 16 órás ébrenlétük alatt naponta és minden inaktivitási időszak átlagosan 11,4 percig tartott.
A fizikai aktivitáson kívül még számos tényezőt is nyomon követtek, mint az életkor, a nem, az iskolai végzettség, a dohányzás és a magas vérnyomás mértéke. Megállapították, hogy mind a napi inaktivitással töltött időszak, mind az egyes mozgásszegény szakaszok hossza összefüggésben állt a bármely okból bekövetkezett halálozási kockázat változásával.
Miképpen lehet megelőzni az inaktivitás okozta halált
A napi 13,2 órát hipoaktivitással eltöltött idő esetében 2,6-szoros volt a halálozás kockázata szemben azokkal, akik „csak” napi 11,5 óránál kevesebbet voltak passzívak. inaktívak körében, míg azoknál, akiknél az üléssel eltöltött időszak átlagosan 12,4 percig vagy tovább tartott, azok esetében majdnem kétszerese volt az elhalálozás kockázata szemben azokkal, akik átlagosan 7,7 percnél rövidebb ideig voltak inaktívak egyhuzamban.
A vizsgálatot végzők összefüggést és kölcsönhatást kerestek az inaktivitás két mérőszáma között és megállapították, hogy a halálozás kockázata nagyobb azoknál, akiknél magas az inaktivitás szintje (napi 12,5 óra vagy több), és átlagosan hosszabb időt töltötték üléssel (10 percet, illetve annál többet), mint azok esetében, akiknél csak az egyik negatív tényező szintje volt magas.
Az eredmények alapján tehát elmondható, hogy az is növeli a kockázatot, ha sokat ülünk egyhuzamban és sokat ülünk összességében is.
A továbbiakban még azt találták, hogy azoknál volt a legalacsonyabb a halálozási kockázat, akik legalább 30 percenként felálltak egy kicsit mozogni és ezek a mozgással eltöltött időszakok minél hosszabbak, gyakoribbak és intenzívebbek voltak, vagyis a hipoaktivitásnál minden jobb.
Szerkesztői megjegyzés: a tanulmány nem azt bizonyítja, hogy a hipoaktivitás halált okozna, csupán azt, hogy aki ülő életmódot folytat és ezt ritkán szakítja meg mozgásos tevékenységgel, annak nagyobb lesz a halálozási kockázat. Sőt, az olyan tényezőket, mint a dohányzás és a vérnyomást mivel csak egyszer mérték az aktivitásmérőket csak egy hétig viselték, ami azt is jelenti, hogy a résztvevők egészségi állapotában vagy viselkedésében bekövetkezett esetleges pozitív változásokat nem vették figyelembe. Ez mindenképpen gyengíti, de nem vonja kétségbe az eredményeket.
Azonban:
„Minél hosszabb ideig mozgunk, és ezt minél intenzívebben, annál jobb”
https://www.acpjournals.org/doi/10.7326/M17-0212
