Érdekességek
Összefüggés a testnevelési órák száma és a 24 órás mozgásra vonatkozó irányelvek, illetve annak betartása között serdülő- és felnőttkorban
2025.05.18A megfelelő mértékű fizikai aktivitás, a képernyő előtt töltött idő csökkentése és az optimális alvásidő – amelyeket együttesen 24 órás mozgási irányelveknek neveznek a szakirodalomban – együttesen állnak összefüggésben a fiatalok és a felnőttek jobb egészségi állapotával. Ezen összefüggés alapján egyre nagyobb lendületet vesz a fejlett gazdaságú országokban az a közegészségügyi megközelítés, amely az egész napos mozgásos viselkedés integrálására összpontosít.
Az amerikai serdülők és felnőttek például csak kevesebb mint 10%-a felel meg mindhárom említett ajánlásnak. Tekintettel arra, hogy ezek az aggasztó adatok nagymértékben összefüggésben állnak a későbbi egészségügyi paraméterekkel, ezért komoly erőfeszítésekre van szükség ezen irányelvek egész életen át tartó alkalmazására, mértékének előmozdítására.
Az iskola, - a célok elérése érdekében - azonban ígéretes helyszíne lehet az egészségfejlesztési viselkedésformák számára. A testnevelésórák az iskolai tanterv alapvető részét képezik, így döntően már a testnevelésórákon elsajátított ismeretek megfelelő mértékű gyakorlása révén is elsajátítható a motoros készségek fejlesztésére összpontosító elvárás.
A testnevelésiórák alapvető célja a fizikai műveltség, azaz a motiváció, az önbizalom, a fizikai kompetencia, a tudás és a megértés előmozdítása, annak érdekében, hogy segítségével értékelni lehessen a testmozgás egészségvédő, egészségmegőrző szerepét egy egész életen át.
A testnevelésórák lehetőséget kínálhatnak a változatos tevékenységek kipróbálására, amelyek elősegíthetik az egész életen át tartó aktív és egészséges életmódot. Az USA-ban ezen célok elérése érdekében megalkották az „Egészséges Emberek 2030” programot, amelynek elsődleges feladata, az amerikai serdülők, iskolások napi iskolai testnevelésórákon való részvételi arányának növelése volt. Ezen ajánlások ellenére a Youth Risk Behavior Surveillance (2019) felmérés adatai azt mutatták, hogy egy év viszonylatában a diákoknak csak 29,9%-a vett részt napi gyakorisággal a testnevelésórákon. Magyarországon ez az arány jóval magasabb a közelmúltban, a 2010-es években bevezetett mindennapos testnevelés révén.
A szakirodalomban a leginkább vizsgált terület a testnevelés tantárgy tananyagának megszerzésére fordított idő és a hetenként megtartott testnevelésórák száma és ennek révén elért fittségi paraméterek változása, annak mérése, illetve az összefüggések feltárása.
A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy a heti több testnevelésórán való részvétel pozitív egészségügyi eredményekkel jár a gyermekek és serdülők számára egyaránt, például jobb lesz fizikai erőnlétük, alacsonyabb lesz a túlsúlyosság aránya vagy az elhízás mértéke, amelyek jobb tanulmányi teljesítményt is jelentenek.
Egy 65 országból származó, több mint 200 000 serdülő bevonásával végzett tanulmány és a „Globális Iskolaalapú Diák Egészségügyi Felmérés” kimutatta, hogy a testnevelési órák száma pozitív összefüggést mutattak a testmozgással, nemtől és korcsoporttól függetlenül. Egy másik tanulmány azt is kimutatta, hogy a testnevelési órák száma összefüggésben áll a serdülők egészséggel kapcsolatos viselkedésével, például az alacsonyabb ülő életmóddal, a nagyobb mértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztással, valamint az alacsonyabb alkoholfogyasztással.
Hasonlóképpen egy másik felmérés eredményei is kimutatta, hogy a testnevelési órákon való részvétel összefüggésben állt a magasabb fizikai aktivitással és gyümölcsfogyasztással, valamint a kevesebb televízió, képernyő előtt eltöltött idővel és a kisebb mértékű üdítőital fogyasztással. Azonban nem ismert, hogy ez a szokás a serdülőkortól a felnőttkorig fennmarad-e.
Egy nemrég megjelent tanulmány szerzőinek célkitűzése volt - reprezentatív amerikai minta alapján - a testnevelési órákon való részvételi arány és a 24 órás mozgási irányelvek betartása közötti kapcsolat vizsgálata serdülőkorban és felnőttkorban.
Vizsgálták a testnevelés órákon való részvételt, azaz a heti időtartam, valamint a 24 órás mozgási irányelvek (azaz a fizikai aktivitás, a képernyő előtt töltött idő és az alvás időtartama) betartása közötti összefüggést serdülőkorban (12-17 évesek) és felnőttkorban (33-39 évesek). A mozgási viselkedést mindkét korosztályban önkitöltős kérdőívek segítségével értékelték. A kapott eredmények alapján kiderült, hogy serdülőkorban mindkét nemnél a napi mozgási irányelvek betartása pozitív összefüggésben állt a heti öt vagy több alkalommal végzett mérsékelt, vagy intenzív fizikai aktivitással töltött napok számával, szemben azokkal a serdülőkkel, akik hetente egyetlen egy napot sem jeleztek, hogy betartották volna az irányelveket. Ezenkívül minden további heti aktivitással eltöltött óra növelte mindhárom ajánlás teljesítésének valószínűségét Felnőttkorban a napi mozgási életciklusok mértéke mindkét nemnél összefüggésben állt mindhárom ajánlás teljesülésének nagyobb valószínűségével és minden további heti fizikai aktivitással eltöltött óra növelte mindhárom ajánlás teljesülésének esélyét.
A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a vizsgált mintán a napi fizikai aktivitással eltöltött idő, pozitív irányú összefüggésben állt az egészséges mozgási szokásokkal (24 órás mozgási irányelvek) serdülőkorban, és ezek a szokások a felnőttkorra is kiterjedtek.
Journal of Adolescent Health 73(5) 2023 august
