Érdekességek

Motoros készség teljesítmény és fizikai aktivitás óvodáskorú gyermekeknél

A fejlettebb motoros készségek azok, - az alapvető motorikus készségek a legegyszerűbb mozdulatsorozatok, - amelyet az ember képes majdnem mindig végrehajtani. Gyerekkorban ide tartozik a mászás, majd a felállás, valaminek az eltolása, majd a járás, a futás, a dobás. Ezeket a képességeket az észlelési képességek segítségével az élet első éveiben már megtanulják a gyermekek, és később fontos lesz a fizikai önállóságuk alapvető szükségleteinek kielégítésére.

A normális fejlődésű gyermeknek kétéves korukra képesnek kell lennie, hogy tudjanak felállni, járni, futni és lépcsőzni, ezekkel a tulajdonságokkal rendelkező gyermekek könnyebben aktívak lehetnek és több fizikai aktivitást (FA) végezhetnek, mint a kevésbé fejlett motoros készségekkel rendelkezők.

Egy a közelmúltban megjelent tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja a motoros képességek teljesítménye és a FA közötti kapcsolatot óvodáskorú gyermekeknél. A vizsgálatban közel kétszáz gyermek vett részt, melyből 80 hároméves, míg 118 négyéves volt. A vizsgálat vezetői a „Children's Activity and Movement in Preschool Study (CHAMPS)” nemzetközileg is elfogadott motoros készség protokollt használták, ami hat mozgásszervi és hat tárgyvezérlési készség folyamat-jellemzőinek értékelésére szolgál. A mért pontszámokat a következő kategóriákba sorolták: mozgásszervi, tárgyvezérlési és teljes. A fizikai aktivitásuk (FA) felmérésére aktigráfot, gyorsulásmérőt használtak. Az adatokat az ülő, mérsékelt-erőteljes (MVPA) és az erőteljes (VPA) fizikai aktivitás szerint sorolták be, és a mérsékelt-erőteljes, illetve az erőteljes zónában eltöltött idő százalékában fejezték ki.

Az összes pontszám szempontjából a legmagasabb harmadba (tercilis) tartozó gyermekek szignifikánsan több időt töltöttek a MVPA-ban (13,4% vs. 12,8% vs. 11,4%) és VPA-ban (5% vs. 4,6% vs. 3,8%), mint a középső és legalacsonyabb harmadba tartozó gyermekek. A legmagasabb tercilis mozgásszervi pontszámmal rendelkező gyermekek szignifikánsan kevesebb időt töltöttek ülő tevékenységgel, mint a másik kettő tercilisekbe tartozók, és szignifikánsan több időt is töltöttek MVPA-ban (13,4% vs. 11,6%) és VPA-ban (4,9% vs. 3,8%), mint a legalacsonyabb tercilisben lévő gyermekek. Nem volt különbség az eltérő harmadokban tartozók között a tárgyvezérlési pontszámok tekintetében.

Az eredmények alapján kijelenthető tehát a gyengébb motoros képességekkel rendelkező gyermekek kevésbé voltak aktívak, mint a fejlettebb motoros készségekkel rendelkező gyermekek.

Szerkesztői megjegyzés: A motoros képességek teljesítménye és a FA közötti kapcsolat fontos lehet a gyermekek egészsége szempontjából, különösen az elhízás megelőzésének tekintetében. A szülőknek együtt kell működnie a klinikusokkal, hogy figyelemmel kísérjék a motoros készségeket, és ösztönözzék a gyermekeket olyan tevékenységekben való részvételre, amelyek elősegítik a motoros készségek fejlődését és így a gyermekek későbbi fizikai teljesítményét.

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1038/oby.2008.214

További híreink