Érdekességek

A magaslati edzés hatása. Mi változik a magasság növekedésével?

Aki a tengerszint felett tartósan jóval magasabban körülmények között tartózkodik, annak növelésével számos különleges tulajdonságot is figyelembe kell vennie.

1.      Ingadozó hőmérséklet: A hőmérséklet 1000 m-enként kb. 6,5°C-kal csökken, és a magasságban nagyobb ingadozásoknak van kitéve. Délután és május-júniusban nagyobb a különbség a tengerszinthez képest. Télen a hőmérséklet nem csökken annyit, mint a magasság növekedése. Akár inverziós időjárási viszonyok is előfordulhatnak, amikor a tengerszint feletti magasságban melegebb légrétegek helyezkednek el a hidegebbek felett.

2.     Sugárzás: Mivel vékonyabb a levegőréteg, amely képes elnyelni a sugárzást, annál inkább megnő például az UV-sugárzásnak való kitettség.  Ezt még tovább erősíti a jégről és a hóról való visszaverődés. Ezért fontos odafigyelni arra, hogy aki ilyen körülmények közé kerül védje meg magát a napégéstől és a hóvakságtól.

3.     Száraz levegő: A magassággal a vízgőz nyomása is csökken, mivel a hideg levegő egyébként is kevesebb nedvességet tárol, a levegő, amit belélegzünk, nagyon száraz. Hegymászás közben akár 6 liter folyadékot is veszíthetünk naponta a bőrön és a légzésen keresztül. A helyzetet rontja, hogy a szomjúságérzet is csökken. Ezért különösen fontos, hogy eleget igyunk.

4.     Csökkentett levegősűrűség: Az alacsonyabb levegősűrűség sokszor inkább előnyt jelent, egyrészt a sprint, az ugró és a dobó szakágakban, esetükben jobb teljesítmény érhető el, másrészt csökken a légzés munkája. Ez lehetővé teszi a nagyobb, akár 200 l/perc maximális percventillációs mennyiséget is.

5.     Alacsonyabb légnyomás: Ez a legdöntőbb különbség. Mert a légnyomás növekedésével az oxigén parciális nyomása is csökken. Az oxigén parciális nyomását úgy számítjuk ki, hogy a légnyomást megszorozzuk az oxigén térfogati hányadával. Tengerszinten 1013 hPa légnyomás mellett az oxigén parciális nyomása megközelítőleg 212 hPa. Mivel az oxigéntartalom a magassággal nem változik, az oxigén parciális nyomása a légnyomással arányosan csökken, például az ausztriai Zugspitzénél, ahol a légnyomás 693 hPa, csak 145 hPa körül van, ami a tengerszinti érték kétharmada.

Hogyan reagál a szervezet az oxigénhiányra?

A szervezet igyekszik kompenzálni az oxigénhiányt, és oly módon próbál alkalmazkodni hozzá, ami legegyszerűbben a „harc az „oxigénért” kifejezéssel foglalható össze. Az oxigénhiány (hipoxia) miatt a légzőközpont irritált, a hiperventilláció fokozódik. Ezenkívül aktiválódik a szimpatikus idegrendszer működése, ami kiszélesíti a légutakat és így növeli a perctérfogatot.

Hogyan alkalmazkodik a szervezet a megváltozott körülményekhez?

2-4 nap elteltével a szervezet kezd alkalmazkodni az új körülményekhez. A hiperventiláció mellékhatása a vér pH-szint emelkedése. A szervezet ezt egy úgynevezett pufferrendszeren keresztül ellensúlyozza a bikarbonát kiválasztásával. A szövetek oxigénfelhasználásának javításával a szervezet jobban tudja hasznosítani a rendelkezésre álló kisebb mennyiségű oxigént. Ennek alapján jobb lesz a kapillárizáció, valamint az izomsejtek enzimatikus, (a biokémiai folyamtaokat elősegítő, azt meggyorsító, általában fehérjék) szinten is adaptálódnak, megnövekszik a vér termelődése. A hemoglobin (az oxigénszállításért felelős vörös vértestek) kezdeti növekedését a csökkent plazmatérfogat okozza. A hemoglobin tömegének tényleges növekedése csak néhány hét magasságban való tartózkodás után következik be, majd az alkalmazkodás eredményeként a perctérfogat visszatér a normál értékre, de a légzési teljesítmény tartósan emelkedett marad.

Hogyan működik a magassági edzés?

Ha valaki több héten keresztül a tengerszint feletti magasságban edz, esetében a megnövekedett hemoglobin tömeg javítja a maximális oxigénfelvételt (VO2max) és ezáltal az állóképességet. De más adaptációk, mint például a jobb kapillárisképzés és az izomanyagcsere változásai is teljesítményfokozó hatással bírnak. Megfelelő időben történő használat esetén a magassági edzés jobb teljesítményt eredményez. A magassági edzés azonban nem mindenki számára alkalmas: vannak úgynevezett „nem reagálók” is, akiknek nem haszna származik belőle.

Szerkesztői megjegyzés: Az utóbbi években az élsportban egyre nagyobb teret hódít a mesterséges magaslati akklimatizáció. Léteznek kimondottan olyan magaslati szobák, edzőtáborok, ahol a lakó szobákban, edzőtermekben mesterségesen lehet alacsonyabb oxigénszintet generálni. Ezeket jellemzően, az általában magaslati edzőtáborozó állóképességi sportolók, például országúti kerékpárosok, kajakosok, evezősök, úszók használják.

További híreink