Érdekességek
Miképpen érinti az idegenbeli mérkőzésekre vagy versenyekre való utazás a sportolókat? II. A kimerült sportoló nem jó sportoló
2022.06.03
A sport népszerűségének növekedésével, a versenyek, mérkőzések számának és az utazási igények növekedésével nem lebecsülhető a sportolók terhelésének monitorozása a táplálkozási programozással, a felépülési, rehabiltációs módszerek megvalósításával és a megfelelő alvási gyakorlatokkal kombinálva. Ezen lépések megtétele hatékonyabb utazási élményt tesz lehetővé, és támogatja a sportolók egészségét és a játékos sport karrierjét. Ugyanígy szükségesnek tűnik a mérőeszközök és eljárások használatának racionalizálása is, mivel anekdotikusan azt sugallja, hogy „a szigorú adat vezérelt vezetési gyakorlat, stílus aláássák a bizalmat és elfojtják a kreativitást, megbéklyózzák a játékos játék iránti természetes empátiáját, tehát létfontosságú, hogy azok, akik felügyelik a teljesítményt az élsportban, mérlegeljék, milyen következményekkel jár a játékosokra a napjainkban egyre nagyobb mértékű intenzív fizikai, mentális terhelés, felügyelet.
A kutatók sokszor számolnak be arról, hogy a sportolók számára néha nagyobb terhet jelentenek a megnövekedett utazási követelmények, mint amit tapasztalnak a szokásos edzés és a verseny okozta stresszes helyzetek miatt. Az utazási fáradtság csökkentése érdekében a kutatók többek között azt javasolják, hogy alaposabban tanulmányozzák és jobban ellenőrizzék a sportolók stressz-szintjét és ha szükséges vezessenek be olyan táplálkozási, mozgási programokat és regenerációs módszereket, amelyek csökkentik ezeket a negatív hatásokat. A megfelelő hatékony alvási szokások és ezek támogatása szintén nagyon fontos eszköz lehet.
Az utazási probléma másik aspektusa az, hogy még mindig nincsenek megfelelő mérési módszerek az utazási fáradtságra. Ezért még mindig nincsenek hatékony beavatkozások, amelyek felhasználhatók a sportban és nemcsak elméleti ismereteken alapulnak.
Egy 2018-as tanulmány megvizsgálta a rövid távú utazások hatását szemben a hosszú távú utazásokhoz képest a kerekesszékes kosárlabdázók jóllétére és alvására.
Ebből a célból aktigráfot (aktivitásmérőt) használtak és azokat a Jet lag-re, a „gyors időzóna-átlépés” -re, a fáradtságra és a vitalitásra/energiára (életerőre) vonatkozó kérdőívekkel kombinálták. A sportolók nehezebb Jet lag-et, megnövekedett fáradtságot és kevesebb vitalitást/energiát éreztek a hosszú távú repülések során és jelentős mértékben megnehezült a megszokott alvási szokásuk, korábban keltek fel. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb távolságok nagyobb hatással voltak a Jet lag-re, a fáradtságérzetre és a vitalitás szubjektív érzések értékelésére. Másrészt az alvásra gyakorolt hatás kevésbé volt nagymértékű, függően attól, hogy milyen típusú volt az utazás, az alvás és a szubjektíve megélt utazási követelmények a versenyképességi hatásokra és/vagy a környezeti változásokra. Egyáltalán nem mindegy például, hogy valaki melyik irányba lépi át az időzónákat, mekkora az időbeli különbség mértéke vagy esetleg a télből megy a nyárba vagy fordítva. Az elmúlt években számos olyan világverseny volt, ami ebből a szempontból is komoly kihívást jelentett a sportolók, sportvezetők, a stábtagok számára.
Az eddigi eredmények tehát azt sugallják, hogy az utazás olyan módon terheli a sportolókat, amelyek már mérhető következményekkel járnak a teljesítményre és a jóllétre nézve. Ezt a szempontot sokkal inkább figyelembe kell venni és nagyobb gondot kell fordítani a sportpszichológiára és a sportorvosi ellátásra, valamint ennek kutatására.
Feladatok és jó tanácsok a sportszakemberek számára:
A külső edzésterhelés monitorozása (verseny előtt, alatt és után) nyomkövető rendszerekkel a lehető legkisebb beavatkozás mellett.
A belső válaszok monitorozása pulzusmérések és vérvizsgálatokkal, nyálban és/vagy vizeletben található biomarkerek segítségével a verseny előtt, alatt és után.
A napi alvás minőségét nyomon követese, mérni kell az alvás időtartamát és a sportolók jóllétét, hogy tájékozódni tudjunk az edzés és a versenyterhelések aznapi módosításáról.
Korán kell megérkezni a versenyek színhelyére, hogy elegendő idő legyen az utazás okozta fáradtságból való kilábaláshoz, és alkalmazkodni lehessen az új időzónákhoz, magasságokhoz, éghajlatokhoz és környezetekhez.
Lehetőleg kerülni kell a környezeti változásokat, mert az alvási környezet megváltoztatása növelheti a megváltozott alvási reakciókra való hajlamot, ami negatívan befolyásolhatja a teljesítményt.
Megfelelő egyénre szabott stratégiákat kell kidolgozni és alkalmazni az utazás előtt, alatt és után, amelyek segíthetnek megelőzni vagy enyhíteni a Jet lag-et
Táplálkozási és mozgási tervet kell kidolgozni és alkalmazni a hosszú utazások okozta negatív tényezők csökkentése érdekében.
