Érdekességek

Az eltérő típusú képernyő előtt töltött idő, a fizikai aktivitás és demencia, a Parkinson-kór, illetve a depresszió összefüggése

Számos korábbi tanulmány kimutatta, hogy a túlzott képernyőidő a demencia, a Parkinson-kór és a depresszió megnövekedett előfordulásával jár. Az eredmények azonban nem voltak egyértelműek.

Egy az elmúlt hónapban megjelent tanulmány célja volt megvizsgálni - prospektív vagyis után követéssel - a különböző típusú képernyők (TV, számítógép, telefon) előtt eltöltött idő és az agyszerkezet közötti összefüggést, valamint a demencia, a Parkinson-kór, a depresszió előfordulását és ezek multimorbiditási státuszát.

A felmérésbe az Egyesült Királyság biobankjából 473 184 résztvevőt vontak be, akik kezdetben mentesek voltak a demenciától, a Parkinson-kórtól és a depressziótól, illetve 39 652 olyan személyt, akiktől rendelkezésre álltak mágneses rezonancia képalkotó eljárással (MRI) készült adatok. A képernyő előtt eltöltött időre vonatkozó az adatokat, beleértve a tévénézést és a számítógép-használatot a résztvevők saját maguk mérték. Statisztikai (Cox-arányos kockázat) regressziós modelleket használtak a különböző típusú képernyőidő és a demencia, a Parkinson-kór, a depresszió előfordulási gyakorisága és ezek multimorbiditási státusza közötti összefüggés becslésére. A résztvevők egyik alcsoportjában több lineáris regressziós modellt alkalmaztak a különböző típusú képernyő előtt eltöltött idő és az MRI biomarkerek közötti lineáris kapcsolat felmérésére. A résztvevők beszámoltak arról, hogy a munkán kívül hány órát töltöttek el fizikai aktivitással, televíziózással és számítógép-használattal, majd MRI-t végeztek a résztvevők agytérfogatának meghatározására

A kapott eredmények alapján megállapították, hogy a több éves nyomon követés után 6 096 esetben fordult elő demencia, 3 061 esetben Parkinson-kór és 23 700 résztvevő esetében depresszió. Ezeket az adatokat vetették össze a különböző képernyő előtt eltöltött idővel.

A mérsékelt és a legalacsonyabb számítógéphasználat esetén a korrigált kockázati arány értékek alapján 0,68 volt a demencia, 0,86 a Parkinson-kór és 0,85 a depresszió kockázata. A demencia és depresszió multimorbiditás esetén a kockázat mértéke 0,64, míg a Parkinson-kór és a depresszió esetében pedig 0,59 multimorbiditás esetén.

A többváltozós kockázat értékei a TV nézési idő a legmagasabb és legalacsonyabb csoportja esetén 1,28 a demencia, 1,16 a Parkinson-kór, 1,35 a depresszió, 1,84 a demencia és a depresszió multimorbiditása, illetve 1,44 a Parkinson-kór és a depresszió multimorbiditása esetén.

A munkán kívüli mérsékelt számítógép-használat azonban némileg védelmezőnek tűnt azoknál a résztvevőknél, akik napi 30-60 percet használták a számítógépet, esetükben kisebb volt a demencia előfordulása.

 A mérsékelt számítógéphasználati idő negatívan függ össze az agy fehérállomány hiperintenzitási térfogatával és pozitívan a hippocampális térfogattal. A legtöbb tévénézési idővel rendelkező résztvevők negatívan kapcsolódtak a hippokampusz térfogatához.

Az elemzésekből kiderült, hogy a TV-nézés vagy a számítógép-használat azonos idejű, de különböző típusú fizikai aktivitással való helyettesítése mindhárom betegségcsoport esetében alacsonyabb kockázattal járt együtt, a megerőltető sportok mutatták a legerősebb előnyt.

A vizsgálatot végző kutatók tehát azt találták, hogy a mérsékelt számítógép-használat a demencia, a Parkinson-kór, a depresszió és ezek multimorbiditási státuszának csökkenésével, míg a megnövekedett tévénézés e betegségek magasabb kockázatával járt együtt.

Az eltérő képernyőidő befolyásolhatja a betegségek kialakulásának kockázatát azáltal, hogy befolyásolja az agyi struktúrákat.

A különböző képernyőidő-típusok mindennapi fizikai aktivitással vagy strukturált testmozgással való helyettesítése alacsonyabb demencia, Parkinson-kór és depresszió kockázatával járt.

A szerzők megjegyzik, hogy a hosszabb ideig tartó TV-használat, a Parkinson-kór és a demencia magasabb kockázata közötti összefüggés a fizikai aktivitás hiányával magyarázható. A tanulmány készítői szerint az ülő viselkedés "az alacsony fokú gyulladás biomarkereivel és a gyulladásmarkerek változásaival társul, amelyek elindíthatják és/vagy ronthatják az ideggyulladást, és hozzájárulhatnak a neurodegenerációhoz".

Szerkesztői megjegyzés:  A vizsgálatból levont következtetéseket, mindenkinek figyelembe kell/kellene vennie, legyen az beteg, családtag, ápoló, szociális munkás vagy a kezelőorvos.

https://ijbnpa.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12966-023-01531-0

További híreink