Érdekességek
AZ IZOMMEMÓRIA
2025.01.27Az izommemória az izmok azon képességét jelenti, hogy korábbi edzések vagy aktivitások során szerzett alkalmazkodások hatása megmarad, még hosszabb inaktív időszak után is. SŐT! Az izommemóriának léteznek mérhető kémiai markerei is, amelyek bizonyítják az izmok alkalmazkodóképességét és a korábbi fizikai aktivitás "emlékezetét".
Kémiai és molekuláris markerek szerepe az izommemóriában
-Az izomsejtek sejtmagjainak (mionukleusz) száma és azok aktivitása: Az izomsejteknek több sejtmagja van, szemben az egyéb sejtekkel. Ennek oka, hogy az azonos funkcióval rendelkező izomsejtek közötti sejthatár elmosódott, azonban a sejtmagok megmaradtak). Az izomrostokban található izomsejtek sejtmagjai fontos szerepet játszanak az izomnövekedésében és regenerációjában. Edzés során ugyanis az izomsejtekben található sejtmagok száma megnő.
Ezek a sejtmagok az izomrostokban, még akkor is megmaradhatnak, ha az izom tömege csökken a hosszabb inaktivitás során, ezért amennyiben valaki sérülés, betegség, egyéb okok miatt újrakezdi a testmozgást, az edzést, akkor a meglévő gyorsítják az izomnövekedését, mivel nem kell újakat létrehozni. Ezért nagyon fontos már fiatal korban elkezdeni a rendszeres testmozgást.
-Epigenetikai változások: A környezeti hatások és más külső-belső tényezők következtében megváltozik az öröklött gének működését, így az izmokban is epigenetikai módosulások jöhetnek létre, például a DNS-metiláció és a hisztonmódosítások révén tárolódik a korábbi aktivitás "emlékezete".
Fizikai terhelés, edzés hatására az izomsejtek DNS-e aktívabbá válik bizonyos gének, például az inzulinszerű növekedési faktor (IGF-1) termelésében, amelyek fokozzák az izomnövekedést és regenerációt. Ezek az epigenetikai változások még inaktivitás idején is tartósak megmaradhatnak.
-Miostatin gátlása: A miostatin egy fehérje, amely gátolja az izomnövekedést, -vagyis a vázizom növekedésének negatív szabályzója-, nem összetévesztve a miozinnal. Az edzés képes csökkenteni a miostatin szintjét, így elősegítve az izomtömeg növekedését. A miostatin szintjének változásai is részei lehetnek az izommemóriának, mivel miostatin-aktivitás alacsony szintje előnyös lehet a fizikai terhelés, az edzéshez való visszatéréskor.
-Szatellitsejtek aktivitása: A szatellitsejtek az izomsejtek regenerációjáért felelős őssejtek, amelyek a fizikai terhelés, az edzés során aktiválódnak és így hozzájárulnak az izomrostok regenerációjához, illetve növekedéséhez. Az izommemória részeként ezek a sejtek fizikailag inaktív állapotban is "emlékeznek" a korábbi edzésre, és ennek következtében gyorsabban reagálnak a mozgás újrakezdésekor.
-Fehérjék és jelátviteli útvonalak: Az edzés során olyan jelátviteli útvonalak aktiválódnak, amelyek szerepet játszanak az izomnövekedésben: ilyenek az mTOR, amely az izomfehérjék szintézisének egyik kulcsfontosságú szabályozója, vagy az AMPK, amely reagálva az energiaigény növekedésre segít az edzésadaptációkban. Ilyen még a PGC-1α, amely növeli az állóképességért és az energiafelhasználásért felelős gének expresszióját, vagyis növelik ezen gének információjának átírását és lefordítását fehérjévé.
-Kalcium-szignál: Az edzés során a kalciumionok fontos szerepet játszanak az izomösszehúzódások szabályozásában és a fizikai aktivitásra adott molekuláris válaszokban. A kalciumionok által közvetített jelátviteli útvonalak aktiválják az izomnövekedést és az adaptációt támogató géneket.