Érdekességek
A kevesebb képernyő előtt eltöltött idő és a rendszeres fizikai aktivitás jelentős mértékben csökkenti a negatív lelki tünetek megjelenését a fiatalok körében
2020.12.29Nem sok tanulmány tárja fel a képernyő előtt eltöltött idő és a fizikai tevékenység lehetséges összefüggéseit a fiatalok mentális egészségével kapcsolatban.
Izland fővárosában Reykjavíkban 2015 tavaszán 315 fő 15,8 év átlagéletkorú fiatal esetében végezték a kutatók vizsgálataikat. A résztvevők kérdőíves felmérés alapján számoltak be a demográfiai adataikról, a fizikai aktivitásuk gyakoriságáról, a képernyő előtt eltöltött időről és mentális egészségi állapotukról (depressziós tünetek, szorongás és szomatikus panaszok, önértékelés és elégedettség az élettel stb.).
A teljes fizikai aktivitást egy héten keresztül mérték csuklón viselt gyorsulásmérővel. A testösszetételt DEXA módszerrel határozták meg, amikoris mérhető a zsír és a lágyszövet (izom) tömege és aránya. A testzsír elhelyezkedéséből, az elhízás típusából bizonyos betegségek, mint például a szív és érrendszeri betegség, a cukorbetegség rizikója már korai fázisban is megállapítható. A teljes testösszetétel vizsgálatával a testedzés hatása, a zsír-izom arányának változása is pontosan mérhetővé válik, így objektív választ kapható a fizikai aktivitás, a sport eredményességére. Poisson regressziós elemzéssel vizsgálták a képernyő előtt eltöltött idő és a fizikai aktivitás független és interaktív összefüggéseit a mentális egészségi változókkal, igazodva a nemhez, a testzsír százalékhoz és az anya iskolai végzettséghez.
Összefoglalva a kapott eredményeket:
megállapították, hogy a képernyő (TV, számítógép) előtt eltöltött idő, amelynek csoport átlaga 5,3!!! óra volt naponta és a gyakoribb erőteljes fizikai aktivitás (4 alkalom hetente) jelentős mértékben csökkentette a depresszió, a szorongás, az alacsony önértékelés és az élet elégedetlenségével járó tüneteket.
A statisztikai elemzés azt mutatta, hogy a kevesebb képernyő előtt eltöltött idő és a rendszeres fizikai aktivitás együttes hatása jóval kisebb kockázattal járt a depresszió, a szorongás, az alacsony önértékelés és az élet elégedetlenségének tüneteinek megjelenése esetében.
Érdekes módon az objektíven mért fizikai aktivitás és a mentális egészségre vonatkozó eredmények között nem figyeltek meg jelentős, szignifikáns összefüggést.
Szerkesztői megjegyzés: nagyon nagy tehát mind a szülők, mind a tanárok felelőssége, annak tekintetében, hogy a COVID-19 világjárvány időszakában gyakorlattá vált digitális oktatás időtartamát ne vigyék túlzásba, és a maradék időt mindenképpen használják ki arra, hogy lehetőleg a szabadban rendszeres fizikai aktivitással töltsék a fiatalok.
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0196286
