Főoldal / Hírek / Érdekességek / A szubjektív fittség megítélése és az elhízás kapcsolata „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” (MÁESZ 2010-2020-2030) fizikai aktivitás szintjét felmérő rizikókérdőíve alapján

Érdekességek

A szubjektív fittség megítélése és az elhízás kapcsolata „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” (MÁESZ 2010-2020-2030) fizikai aktivitás szintjét felmérő rizikókérdőíve alapján

2020.09.21

Immár 9 éves múltra tekint vissza „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” (MÁESZ). A felmérés keretében az egészségügyi kormányzat által is támogatott programban egy mozgó szűrőállomás járja az országot és segítségével évente körülbelül 200 helyszínen kerül sor egy prevenciós jellegű átfogó egészségi állapot felmérésre. Az MSTT Mozgás=Egészség Programja révén 2014-ben került először a programba a nemzetközi ajánlások alapján összeállított, a fizikai aktivitást felmérő rizikókérdőív alkalmazására. A kapott adatok alapján számolunk be a felmérés során kapott és elemzett eredményekről és az elhízás kapcsolatáról.

A kérdőívet 78 499 személy töltötte ki, 41 015 nő és 37 484 férfi, átlag életkoruk 41,2±14,1 és 40,2±12,7 év volt. A rizikókérdőívben egy összevont és öt egyedi kérdést tettünk fel a vizsgálati alanyainknak fizikai aktivitásuk mennyiségi, minőségi adatait vizsgálva, illetve rákérdeztünk egészségi állapotuk és fittségi állapotuk szubjektív megítélésére is. A kérdésekre adott válaszok és a rájuk adott súlyozott pontok alapján öt kategóriát állítottunk fel az eredmények értékelésére. Az eredményeket összevetettük a felmérések során kapott az elhízásra vonatkozó objektív és a fittségre vonatkozó szubjektív megítélés adatokkal is.

A válaszokat elemezve kiderült, hogy a felmérésekben részt vettek közel 50%-a sorolható be fizikai aktivitás szempontjából a „határeset” kategóriába, 20% tartozott a „megfelelő”, 5% a „kiváló” csoportba, míg a maradék 25% a „rossz”, illetve a „nagyon rossz” csoportba.

Amennyiben csak fizikai aktivitásra vonatkozó adatokat elemeztük és a kapott eredményeket három alcsoportra osztva nemekre és korosztályokra bontva elemezzük megállapíthatjuk, hogy nők esetében a fiatalkorukban, vagyis 18 év alatt 50% felett volt a megfelelő fizikai aktivitással rendelkezők aránya, amely a középfokú oktatás befejezése után a nyugdíjkor eléréséig 30-33% közé esett, majd ezután egy aktívabb életszakaszt figyelhettünk meg egészen a 75 év eléréséig.

A férfiak adatait bemutató adatsor egészen más lefutású görbéket eredményezett, esetükben a megfelelő fizikai aktivitással rendelkezők %-os aránya az egyetemi évek végéig, illetve 25 éves korig növekedett, majd a nyugdíjas évekig folyamatosan csökkent, és esetükben is aktív nyugdíjas kor következett. A 75 év felettiek esetében itt is megfigyelhető némi csökkenés. A határeseti kategória képviselői jellegzetes lefutású görbék mentén jelzi, hogy a kezdeti növekedés 65 év felé közeledve csökken, de örvendetes, hogy mindez azért, mert növekszik a megfelelő csoportba tartozók aránya.

A kérdőíven szerepelt még a fittség szubjektív módon való megítélésére vonatkozó kérdés is, a kapott eredményeket összevetettük a BMI és a testzsír% értékeivel. A kapott eredmények alapján a szubjektív fittség megítélése és a fizikai aktivitás kapcsolata egyenes arányosságot mutat egymással, vagyis minél inkább aktivak vagyunk fizikai szempontból, annál jobb kategóriába kerülünk az elhízásra vonatkozóan.

A fittség szubjektív érzete minden kategóriában szoros összefüggést mutatott a testtömegre és a testzsír% -ra vonatkozó adatokkal.

Amennyiben a testzsír% értékeit vetjük össze a fittség szubjektív megítélésével, akkor nemek szerinti bontásban is hasonló eredményekre jutunk, azzal a kitétellel, hogy a normál érték közé esik nők esetében a „közepesen” és a „nagyon” fittnek érzem magam csoportok tagjai is beletartoznak, ugyanez azonban férfiak esetében már csak a „nagyon” fittnek érzők csoport tagjai mondhatják el.

Következtetések

A nagymintán elvégzett kérdőíves felmérés alapján megállapíthatjuk, hogy a fittség szubjektív megítélése egyértelműen összefügg a BMI, a testzsír% alapján az elhízásra vonatkozó tudományos besorolással.

Vagyis

 bármely kategória besorolását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy minél inkább emelkedettek az elhízásra vonatkozó értékek, annál rosszabbak a szubjektív fittségre vonatkozó megítélések és ez fordítva is igaz!

AZONBAN

tudományosan igazolt tény, hogy amennyiben valaki tartozzon bár, az elhízott vagy túlsúlyos kategóriába, de ha fizikailag aktív, akkor jobbak az esélyei a jobb fittségi érzés elérésére.

A szerkesztő megjegyzése: A bemutatott eredmények a szeptember 10-én a Magyar Tudományos Akadémián megtartott XI. Népegészségügyi Konferencián elhangzott egyik előadás szerkesztett változata. A teljes konferenciaanyag megtekinthető az alábbi linkre kattintva, illetve a böngészőbe való bemásolás után:

https://www.youtube.com/watch?v=B39-IWLFhpY&feature=youtu.be




Kapcsolódó oldalak

Hírarchívum

Eseménynaptár

Támogatóink

Emberi Erőforrások Minisztériuma
Magyar Olimpiai Bizottság
The Coca-Cola Foundation

Partnereink

Exercise is Medicine American College of Sports Medicine Magyar Sporttudományi Társaság Semmelweis Egyetem Semmelweis Egyetem – Testnevelési és Sporttudományi Kar OSEI – Országos Sportegészségügyi Intézet Szegedi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Magyar Edzők Társasága Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség Webbeteg.hu Webbeteg.hu - SportolOK
Főoldal | Elérhetőség | Adatvédelem | Impresszum
© 2013 mozgásgyógyszer.hu