Érdekességek

Az üléssel eltöltött idő, a fizikai aktivitás és depressziós tünetek jelentkezése középkorú nőknél

A mai „modern” életünkben az emberek nagy többsége túl sokat ül a kocsiban, a tömegközlekedési eszközökön amíg eljut a munkahelyére, majd ezt folytatja az irodában,  különösen a véget nem érő értekezleteken, majd hazaérve ismét leül a képernyők elé és „kipiheni” a napi üléssel töltött időt: Az emberek naponta átlagosan 9,3 órát töltenek üléssel, még az alvással töltött 7,7 órát is felülmúlva, melynek következtében ülő életmódjuk 10%-kal járul hozzá az emlő- és vastagbélrák kockázatához, a szívbetegségek kockázatának 6% -ához és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának 7% -ához, azonban az üléssel töltött idő és a fizikai aktivitás depresszióval való összefüggése még nem teljesen tisztázott terület.

Ezen összefüggések megállapítása kapcsán 10 éven keresztül végzett, majd 2013-ban publikált vizsgálat célul tűzte ki, hogy kiderítse az üléssel eltöltött idő és a fizikai aktivitás közötti egyidejű és jövőbeli összefüggéseket kapcsolatát középkorú ausztrál nők körében elterjedt depressziós tünetekkel.

Az adatok 8 950, 50-55 év közötti nőtől származnak, akiket 2001-ben, 2004-ben, 2007-ben és 2010-ben kérdeztek meg egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett kérdőív segítségével. A depressziós tüneteket az Epidemiológiai Tanulmányok Központjának depressziós kérdőívével értékelték. Az ülésidőt és a fizikai aktivitást is három csoportba osztották: az ülés időt illetően a napi 4 óránál kevesebbet, a 4-7 óra között és a 7 óránál hosszabb csoportra, míg a fizikai aktivitást aszerint csoportosították, hogy nincs fizikai aktivitás, csak néhány alkalommal, csekély szintű, illetve a napi aktivitás megfelel az nemzetközileg elfogadott irányelveknek. A depressziós tünetekkel (jelentkeztek tünetek/tünetmentes) való összefüggéseit 2011-ben egyidejű és késleltetett vegyes hatású logisztikai modellezéssel vizsgálták. Mind a fő hatások, mind az interakciós modellek kidolgozásra kerültek.

A fő hatások modellezésében:

Azoknál a nőknél, akik napi >7 óránál többet ültek és azoknál, akik ennek ellensúlyozása végett nem végeztek megfelelő fizikai munkát, vagyis nem voltak fizikai szempontból aktívak, azok esetében nagyobb valószínűséggel jelentkeztek depressziós tünetek, szemben azokkal, akik napi 4 órát ültek, és akik megfeleltek a fizikai aktivitásra vonatkozó irányelveknek.

Az interakciós modellezés során a depressziós tünetek valószínűsége azoknál a nőknél, akik napi >7 óránál többet ültek és nem végeztek fizikai aktivitást, háromszorosa volt azokkal szemben, akik napi 4 órát ültek és mindemellett megfeleltek a fizikai aktivitásra vonatkozó irányelveknek.

A prospektív fő hatások és az interakciós modellezés során csak az ülési időt tekintve nem járt a depressziós tünetek megjelenésével, de azoknál a nőknél, akik emellett nem voltak megfelelő mértékben fizikailag aktivak, nagyobb valószínűséggel jelentkeztek jövőbeli depressziós tünetek, szemben azokkal, akik megfeleltek a fizikai aktivitásra vonatkozó irányelveknek.

Összefoglalva: Középkorú nők esetében az iránymutatásoknak megfelelő mértékű fizikai aktivitás növelése arányos mértékben enyhítheti a jelenleg is meglévő depressziós tünetek hatásait és megakadályozhatja a jövőbeli tünetek megjelenését, ezzel összhangban az ülési idő csökkentése is enyhítheti a meglévő jelenlegi tüneteket.

DOI: 10.1016/j.amepre.2013.04.009

További híreink