Érdekességek

A téli időszámításra való átállás hatása a testedzésre

Egy hete, amikor áttértünk a téli időszámításra, sokan örülnek annak, hogy egy órával többet alhatnak. A szervezet számára azonban az átállás nem mindig ilyen egyszerű. Bár, csupán egyetlen órát változtatunk, biológiai óránknak több napra is szüksége lehet ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új időrendhez.

A testedzés minőségét ugyanis nemcsak az izmok állapota vagy a keringési rendszer teljesítménye határozza meg, hanem az is, hogy szervezetünk belső órája milyen állapotban van.

A szervezet saját órája

Az emberi szervezet egy természetes, körülbelül 24 órás ritmus szerint működik. Ez a belső időmérő rendszer szabályozza többek között az alvást, az ébrenlétet, a testhőmérsékletet, valamint számos hormon termelődését.

A biológiai óra egyik legfontosabb oka a természetes fény. Amikor az óraátállítás miatt hirtelen megváltozik a napi időbeosztás és a fényviszonyok ritmusa, a szervezetnek időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.

Miért befolyásolhatja ez az testedzést?

A kutatások szerint fizikai teljesítőképességünk nem állandó a nap folyamán. A legtöbb embernél az izomerő, a gyorsaság, a koordináció és az állóképesség délután és kora este éri el a legkedvezőbb szintet. Ekkor a testhőmérséklet valamivel magasabb, az izmok rugalmasabbak, és az idegrendszer is hatékonyabban működik.

Az óraátállítást követő napokban ez a jól összehangolt rendszer átmenetileg felborulhat. Emiatt egyesek fáradtabbnak érzik magukat, lassabban regenerálódnak, vagy nehezebben találják meg az edzéshez szükséges motivációt.

Nem mindenki reagál ugyanúgy

Érdekes módon a téli időszámításra való átállás nem mindenkinél rontja a teljesítményt. A reggel sportolók egy részénél akár átmeneti javulás is előfordulhat. Ha valaki például rendszeresen reggelente végzi napi edzését, például 6 órakkor, az átállás után szervezete ezt egy ideig inkább reggel 7 órának érzékelheti. Ez közelebb állhat a biológiai optimális időponthoz, ami kedvezőbb közérzetet és jobb teljesítményt eredményezhet.

Az idősebbek érzékenyebbek lehetnek

Az életkor előrehaladtával a biológiai óra alkalmazkodóképessége fokozatosan csökken. Emiatt az idősebb felnőttek gyakran érzékenyebben reagálnak az időrend megváltozására. Az átállást követő napokban gyakoribb lehet az alvászavar, a nappali fáradtság vagy a megszokottnál gyengébb fizikai teljesítőképesség.

Mit tehetünk az alkalmazkodás érdekében?

A kutatások szerint az alkalmazkodást segítheti a reggeli természetes napfény, a rendszeres séta vagy könnyű testmozgás, az állandó lefekvési és ébredési időpont, a túl késői koffeinfogyasztás kerülése, az első napokban valamivel mérsékeltebb edzésintenzitás.

Mit érdemes megjegyezni?

A téli időszámításra való átállás mindössze egyórás változásnak tűnik, a szervezet számára azonban átmeneti alkalmazkodási feladatot jelent. A legtöbb ember néhány nap alatt probléma nélkül alkalmazkodik, de ezalatt az alvás minősége, a közérzet és a sportteljesítmény is átmenetileg módosulhat.

Egy tudományos tanulmány, ami a sportteljesítmény napszaki ingadozását vizsgálta, és bemutatta, hogy az izomerő, a reakcióidő és az állóképességi teljesítmény jelentős mértékben függhet a cirkadián ritmustól. Ez az egyik legtöbbet idézett alapmunka a kronobiológia és a sportélettan határterületén.

Szerkesztői megjegyzés: Az óraátállítás hatása elsősorban nem az izmokat érinti, hanem a biológiai óra és a napi hormonális ritmus átmeneti újra szinkronizálásán keresztül befolyásolja a testedzés minőségét és annak egészségünkre kifejtett hatását.

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8726347/

További híreink