Érdekességek

A rendszeres fizikai aktivitás, a mozgásszegény életmód és az emlőrák kockázata

A fizikai inaktivitás és a hosszas ülő életmód bizonyítottan növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát, különösen a posztmenopauzás (változókor utáni) nők körében. A mozgáshiány és a sok ülés nemcsak a túlsúly kialakulása révén hat negatívan, hanem közvetlen biológiai folyamatokat is elindít, amelyek kedveznek a daganatok növekedésének. A rendszeres testmozgás képes csökkenteni az éhomi inzulinszintet és a gyulladásos markereket, így aktív védőhatással bír az emlőrák ellen. A kutatások hangsúlyozzák, hogy a hosszas ülés hatásai nem teljesen semlegesíthetők csak a napi 30 perc edzéssel; a napközbeni rendszeres mozgás, a rendszeres séta, a lépcső használata lift helyett is kiemelten fontos

Mi okozhatja a látszólag egymástól távol álló folyamatok közötti összefüggéseket?

A főbb mechanizmusok:

Hormonszintek megváltozása: Az ülő életmód és a fizikai inaktivitás növeli a vérben keringő ösztrogén és inzulin hormonok szintjét, és köztudott, hogy a magasabb ösztrogénszint közvetlenül serkentheti bizonyos emlődaganatok növekedését.

A hosszas ülés (lásd korábbi cikkeinket: "Az ülés az új dohányzás") csökkenti a szervezet inzulinérzékenységét és krónikus, alacsony szintű szisztémás gyulladást és anyagcsere-zavarokat idézhet elő. Ez a környezet elősegíti a daganatos sejtek szaporodását.

A statisztikák alapján, nevezetesen, hogy a nők kevesebbet mozognak, melynek következtében a mozgáshiány elhízáshoz vezethet. A zsírszövet nemcsak energiát raktároz, hanem aktív hormontermelő szerv is, amely túlzott mennyiségű ösztrogént termel, ami növeli a menopauza utáni emlőrák kockázatát. Vgayis nők körében az elhízás kockázata egyben az emlőrák kockázatának növekedésével járhat.

A rendszeres fizikai aktivitás hiánya rontja az immunrendszer daganatellenes működését, ami az immunfunkciók gyengülésének következménye.  

Egyes tudományos szintű tanulmányok szerint a napi több mint 7-8 óra ülés közel 40%-kal növelheti a mellrák kockázatát, ez főleg azoknál lehet kockázatnövelő, akik emellett még ülőmunkát is végeznek munkahelyükön. A kutatási eredmények 15-20%-kal magasabb emlőrák-kockázatot mutattak ki az ülőmunkát végzőknél.

Azok a hölgyek azonban, akik a hét három vagy több napján intenzív fizikai tevékenységet végeztek, jelentősen alacsonyabb kockázatnak voltak kitéve.

Egy neves angol szaklapban megjelent kutatás szerzőinek vizsgálatában az egész életen át tartó fizikai aktivitás vagy az ülőmunka hatását genotípus alapján értékelték, és vizsgálták, hogy ez összefüggésben állhat-e az emlőrák kockázatával általánosságban, a menopauza előtti/utáni időszakban, valamint a tumor jellemzői alapján meghatározott esetcsoportok szerint.

Eredményeik alapján megállapították, hogy a genetikailag előre jelzett nagyobb általános fizikai aktivitás az emlőrák összességében alacsonyabb kockázatot jelentett a legtöbb esetcsoport esetében. A genetikailag előre jelzett intenzív aktivitás együtt járt a pre, illetve perimenopauzális emlőrák alacsonyabb kockázatával. A genetikailag előre jelzett nagyobb ülőidő együtt járt a hormonreceptor-negatív tumorok magasabb kockázatával.

Az említett tanulmány eredményei tehát erős bizonyítékokat szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a nagyobb általános fizikai aktivitás, a nagyobb intenzív testmozgás és a kevesebb ülőmunka valószínűleg csökkenti az emlőrák kockázatát, illetve az aktív életmód szélesebb körű elterjedése csökkentheti a nők körében leggyakoribb rákfajta terheit.

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36328784/

További híreink