Érdekességek
A mozgás és a fájdalomtűrés
2019.08.15Habár a fájdalomtűrés és a fizikai aktivitás összefüggéseit kutatták már korábban laboratóriumi és kisebb pályavizsgálatok során is, annak értelmezése azonban még hiányos, hogy a fizikai aktivitás, az ülő életmód és a fájdalomtűrés hogyan, miképpen függenek össze egymással. Azoknak, akiknél csak egy helyen jelentkezik a fájdalomérzékelés, csökken a fájdalomtűrő képesség, míg azoknak, akiknél több helyen van fájdalom érzékelés, nő a fájdalom-érzékenység.
Az ausztrál kutatás célja az volt, hogy megmérjék a fizikai aktivitás és az inaktivitás hatását a nyomási és a hideg fájdalom küszöböknél, figyelembe véve az egy, illetve több helyen jelentkező fájdalom érzetet, valamint további zavaró tényezőket.
Egy Nyugat-Ausztráliában 714 fős áldott állapotban lévő nőkön végzett vizsgálat szolgáltatta az adatokat. A résztvevők átlagos életkora 22 év volt. Egy hetes aktivitás-mérő eszközzel végzett vizsgálat alatt felmérték a fizikai aktivitás és az inaktivitás mértékét és idejét. A fájdalom mérését nyomási (négy helyen) és hideg (csukló) fájdalomküszöb vizsgálattal végezték. A fájdalomérzés szempontjából a résztvevőket csoportokra osztották. Az első csoportban voltak azok, akiknél nem volt fájdalomérző hely (438 fő), a második csoportnál egy helyen volt (113 fő) és az utolsó csoportnál több helyen (163 fő). Az aktivitást és inaktivitást minden csoportnál vizsgálták regresszióval, beleszámítva a zavaró tényezőket.
Az egy helyen előforduló fájdalomérzőknél nagyobb fizikai aktivitás (közepes és erős) volt megfigyelhető és nagyobb nyomási fájdalom érzékenység. Azoknál, akiknél több helyen fordul elő fájdalom, növekedett a hidegérzet okozta fájdalom, rájuk az erősebb fizikai aktivitás volt jellemző. Azoknál, akiknél nem volt fájdalomérző hely emelkedett a hideg fájdalomérzet és csökkent az inaktivitásban előforduló szünetek száma.
A vázolt tanulmány a csont-izomrendszer fájdalom tűrésének működését vizsgálta fizikai aktivitás, és inaktivitás hatására, megállapították, hogy eltérés volt a fájdalomérzet (hideg, meleg és nyomási) és a fizikai aktivitás erőssége között.
A központi nocioceptív rendszer (amely a szenzoros idegrendszer válasza bizonyos káros vagy potenciálisan káros ingerekre) működésének változása miatt, a fizikai aktivitás hatással tehát van az emberi fájdalomtűrésre, és így a tartós fájdalomérzet enyhítését elősegíti a rendszeresen végzett fizikai aktivitás.
