Érdekességek
Vigyünk több mozgást a hétköznapjainkba
2017.11.30Autóval munkába menni, ott ülve dolgozni nyolc órát, majd utána kikapcsolódni a fotelben egy pohár vörösborral – az ilyen életmód mellett kevés idő marad a mozgásra, de ezen könnyen változtathatunk.
A hétköznapjainkat gyakran a munkában és a szabadidőnkben egyaránt az ülés jellemzi. A szervezetünknek, akárhogyan is furcsán hangzik, de ez az életmód szenvedést jelent.
Prof. dr. Ingo Froböse véleménye szerint, - aki a Kölni Sporttudományi Egyetem kutatója -, összefüggést találhatunk a mozgásra mennyisége, vagyis a fizikai aktivitásunk és a egészség között.
Miért van az embernek egyáltalán szüksége a mozgásra?
Az íróasztalnál dolgozó ember akár napi 11 órát is ülve tölt és így a napja nagy részében hipoaktív. Fejlődésbiológiailag az ember raktározza a kalóriát, csak a túl kevés mozgás és sok tápanyag bevitel következtében felborulhat az egyensúly, amely egészségi kockázatot jelent. Mivel a folytonos ülés túlsúlyhoz, szív érrendszeri megbetegedésekhez, és idült hátfájáshoz vezet. Ezen betegségek kialakulásának megelőzéséhez nem szükséges élsportolónak lennünk. Sokszor elegendő a hétköznapokba egy kis mozgást beilleszteni. Kisebb, mérsékelt intenzitású mozgások is erősítik a szív érrendszert, serkentik az anyagcsere folyamatokat és boldogsághormonokat szabadítanak fel, amelyek hatására javul a kedvünk és a stresszel is könnyebben birkózunk meg.
Hogyan illesztem be a mozgást a hétköznapjaimba?
Bár a munka, a család, a barátok, a háztartás mellett a sportra egyszerűen semmi idő nincs, annál fontosabb ellensúlyozni az üléssel eltöltött hétköznapokat. Ez pedig úgy fog működni, ha az ember rövid szakaszokon az autó helyett a kerékpárt használja, aki pedig busszal közlekedik, az utolsó megállóig gyalog közlekedik. A mozgólépcső és a lift helyett pedig válasszuk a lépcsőt. Mindazok mellett, hogy ez egy kiváló edzés a lábnak és farizmoknak, még a szív érrendszerre is kedvező hatást gyakorol. Aki az íróasztalnál ül, jobban teszi, ha mozgásos szüneteket illeszt be. Ha a test túl sokáig nyugvó helyzetben van, átkapcsol az anyagcsere pihenő üzemmódba, az energiafelhasználás a minimumra csökken és a tápanyag és oxigénellátás is jelentősen csökken. A bármifajta testmozgás beindítja ismét az anyagcserét, és a koncentrációképesség is javul az agy jobb vérellátásának köszönhetően. Szokássá kellene válnia, hogy a telefonbeszélgetéseket állva, illetve járás közben folytatjuk. Az értekezleteket is lehet állva tartani. E-mail írása helyett inkább személyesen keressük fel a kollégáinkat. A rendszeres nyújtás megvédi az izomzatot a húzódásoktól és felébreszti az egész szervezetet. Naponta egyszer érdemes egy hosszabb szünetet beilleszteni például ebéd után, ideális lehet egy séta a friss levegőn.
Milyen mennyiségű mozgásra van a szervezetnek szüksége?
Érdemes a mindennapos tevékenységekből egy piramist alkotni. A csúcsa olyan tevékenységekből áll, amelyekben kevés az aktivitás ilyen az internetezés, vagy a tévénézés. A következő lépcső a piramisban olyan mozgásegységekből áll, amelyeket heti kétszer-háromszor el kéne végezni. Ilyen lehet egy kerékpártúra, egy kirándulás mászó falhoz, vagy jógázás. A fontos az, hogy a nagyobb izomcsoportokat megmozgassuk, mint a has, fenék, a lábak, a hát vagy a mellizomzat. Heti kettő és öt között kell, hogy legyen 20 és 30 perc állóképességi sport, mint a kocogás, a kerékpár vagy a gyaloglás. Ezek a mozgásformák erősítik a szív teljesítményét, csökkentik a vérnyomást és ellenállóbbá teszik az embert a stresszel szemben. A piramis alapját a munkába járás jelenti, vagy a bevásárlás. Minden 70-90 perces ülő tevékenység után be kell iktatni egy mozgásos szünetet.
