Érdekességek

Policisztás Petefészek Betegség és a testmozgás

Szakmai háttér

A policisztás petefészek betegségről (PCO), akkor beszélünk, amikor a petefészek felületén több ciszta, hólyag található. Ezt általában ultrahanggal diagnosztizálják olyan hölgyek esetén, akik rendszertelen, elmaradó menstruációra vagy meddőség jelenik meg. A PCO a szülési korban levő nők 20%-nál jelentkezik.

A policisztás petefészek szindróma (PCOS) szintén egy nagyon gyakori betegség, amely a nők 15%-át érinti. Ez általában, azon PCO-val diagnosztizált hölgyeknél jelentkezik, akik hormon rendszeri működészavarral rendelkeznek. Ezeknél a nőknél az ultrahanggal diagnosztizált PCO, rendszertelen vagy elmaradó ovuláció és/vagy fokozott szőrnövekedés közül legalább két jelenség tapasztalható. A többi betegséget ki kell szűrni, mert több hormon rendszeri szabálytalanság lehet hasonló tünetek okozója. Az egyik tünet: a PCOS-nek a hosszú idő telik el két menstruáció között, rendszertelen a menstruáció vagy annak teljes elmaradása figyelhető meg. Ez a petefészek működés hibáját jelentheti. Több PCOS nő rendelkezik túlsúllyal, fokozott derék-csípő aránnyal és többen már kórósan túlsúlyosak. Sokuknál jelentkezik a fokozott szőrnövekedés, például az arcon vagy hajhullás, illetve akne. Ezeknek a hátterében a fokozott tesztoszteron termelés állhat.

A tünetek egyénenként változnak, a teljesen tünetmentestől akár a problémákat okozó tünetekig. Eltelhet több év klinikai tünetek nélkül, mire kialakulnak gyakran társul fizikai inaktivitással és a túlsúly megjelenésével összefüggésben. Megfigyelhető, hogy már 14 éves korban kialakul a PCOS.

A PCOS-el kapcsolatos kutatások eleinte a meddőségre fókuszáltak és hogy mi módon lehet normál terhességük a PCOS várandósoknak. Az ilyen betegséggel rendelkező nők családjában gyakran fordul elő 2-es típusú cukorbetegség is, gyakori az inzulinrezisztencia, a magas koleszterinszint a vérben, a hasi elhízás, valamint az érelmeszesedés.

A szövődményei nem teljesen tisztázottak, de a 2-es típusu cukorbetegség és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában közrejátszhat a PCOS

Bizonyíték alapú testmozgás (evidence based physical activity)

Egy több kutatást összefoglaló 2011-es tudományos cikkben leírták, hogy a 12-24 hetes mérsékelt fizikai aktivitás (aerob illetve erő edzés) jó hatással volt az ovulációra, az inzulinrezisztenciára és a testsúly csökkentésre. A diétával összekapcsolt edzés hasznosabbnak bizonyult a pusztán az étkezésben bekövetkező változásoknál. Az edzés hatására emelkedik az áramlás által okozta tágulás (flow mediated dilatation) amely miatt csökken a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázata.

Lehetséges magyarázatok erre a mechanizmusra

Az edzés megelőzheti az inzulinrezisztencia, a hiperlipidémia (magas lipidszint a vérben) és a magas vérnyomás kialakulását, amelyek gyakran előfordulnak a PCOS kialakulásakor is. Az még nem tisztázott, hogy a fizikai aktivitás megakadályozza-e a ciszták kialakulását a petefészekben. A PCOS egyének vérében találtak tumor necrosis faktort (TNF)-alpha, amely serkenti cisztaképződést. A fizikai aktivitás viszont rendszerint csökkenti a TNF képződést az izmokban az izmok által termelt interleukin-6 (IL-6) révén. Így, elméletileg lehetséges az összefüggés az új ciszták képződése és a fizikai aktivitás között.

Melyik edzéstípus ajánlott?

Az edzés folyamán követni kell az általános szabályokat. Amennyiben a beteg fogyni szeretne, a napi 60 perc fizikai aktivitás tehát kifejezetten ajánlott. Mivel a PCOS-es nők esetében nagyobb a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának a veszélye is, azoknak a nőknek, akiknek diagnosztizált PCOS-e van az átlagosnál többet kell mozogniuk. Ellenjavallat a mozgásra ezen betegségnek esetében tehát nincs. SŐT, mozgásra fel!

Forrás: B. K. Pedersen, B. Saltin.(2015) Exercise as medicine – evidence for prescribing exercise as therapy in 26 different chronic diseases. Scand J Med Sci Sports. 25: 1–72

További híreink