Érdekességek
Fizikai aktivitás Németországban 2016
2017.03.09A német lakosság közel kétharmada (63%) saját egészségi állapotát „jó”, vagy „nagyon jó” kategóriába sorolja. A német betegbiztosítási társaság 2010-óta negyedik alkalommal vizsgálta a fizikai aktivitást, a táplálkozást, a dohányzást, az alkohol fogyasztást és a stressz érzetet. A felmérés alapján a „jó” vagy „nagyon jó” szubjektív egészségérzettel ellentétben azonban megállapították, hogy az eredmények ezeken a területeken az elmúlt időszakban romlottak. A legtöbben túl keveset mozognak, túl sokat és kiegyensúlyozatlanul esznek, túl sokat dohányoznak és isznak, vagy nem tudnak jól megküzdeni a stresszel. A vizsgálat alapján tehát megállapítható, hogy csak kevesen élnek valóban egészségesen, hisz amíg 2010-ben a megkérdezetteknek 14%-a volt minden szempontból megfelelő egészségi állapotban, addig ez az arány 2016-ban 11%-ra csökkent.
Mely területek romlottak 2010 óta?
A vizsgálatok alapján a német lakosság 2010 óta megtanult jobban bánni a stresszel, valamint jobban odafigyel a kiegyensúlyozott étkezésre. A romlás hátterében tehát inkább a túl sok ülés, vagyis inkább fordítva, a túl kevés mozgás állhat, illetve mindkettő. „Aki többet ül, az nagyobb eséllyel hal meg korábban” - figyelmeztet a Kölni Testnevelési Főiskola munkatársa Ingo Froböse. Munkanapokon átlag 7 órát ülnek a németek a munkahelyen vagy a televízió és a számítógép előtt. „Íróasztalnál ülő” dolgozók még ennél is többet, átlag 11 órát ülnek naponta.
Mit lehet tenni a túl sok irodai ülés ellen?
Az ülés lényegében egy rossz szokás. Az emberek hajlamosak minden adandó alkalommal leülni. A napi megszokott ülési és mozgási időnket az irodában a munkaterheltség és az idő szűke ellenére meg lehet törni. Lift helyett lépcsőzünk, álló asztalt használhatunk, óránként rövid sétaszüneteket iktatunk be, valamint állva tartjuk a megbeszéléseket. SŐT óránként legalább háromszor fel kellene állnunk.
Találtak a felmérésben az egészséges életmódban fellelhető szociális különbséget?
Igen. Az általános iskolai végzettséggel rendelkező emberek 7%-a folytat egészségjavító életmódot, amíg a középfokú végzettségűek 12%-a, az érettségizettek 13%-a és a diplomások 10%-a. Vagyis minél magasabb az iskolai végzettség, annál többet ülnek az emberek.
A vizsgálatnak szintén érdekes megállapítása, hogy a 18-29 év közöttieknek csupán 5%-a folytat kiegyensúlyozottan egészséges életmódot. A 30-45 év közöttiek 10%, a 46-65 évesek 12%, és a 66 felettiek 14%-áról mondható el ugyanez. Ezen eredmények tükrében megállapítható, hogy az életkor emelkedésével az egészségjavító életmódra való törekvés is fokozatosan növekszik.
Nem is annyira meglepő módon, de a kutyatulajdonosok egészségesebben élnek. A megkérdezettek 16%-a volt kutyatulajdonos és 14 % -uk egészségesen él, első sorban azért, mert sokat mozognak, vagyis a „kutyájuk elviszi ŐKET sétálni”.
Találtak a nemek között különbséget?
Igen, hiszen a felmérés alapján a nők az egészségtudatosabb nem. Majdnem minden egészséget befolyásoló tényezőben élen járnak. Viszont a férfiak (47%) nagyobb százaléka mozog, mint a nőké (44%).
Tudnak segíteni a fitnesz karkötők az egészségünk felügyeletében?
A német betegbiztosító szkeptikus a témában. A magán betegbiztosítók vezérigazgatója Clemens Muth szerint a megkérdezettek nem találják annyira hasznosnak a csuklón használt fitnesz karkötőket, mivel még nagyon pontatlanul mérik a pulzust, a vérnyomást és a mozgásmennyiséget.