Érdekességek

A lovaglás és a testnevelés óra pulzusértékeinek összehasonlítása

A következőkben Tóth Janina (Testnevelési Egyetem) írását adjuk közre, mert számos tanulság vonható le belőle.

„A téma körüljárására főként a sportág közeliség motivált. Lovas versenyzőként sokszor találkoztam a népszerű sztereotípiákkal, hogy „te csak úgy ülsz a lovon” „a ló dolgozik helyetted” vagy „hogy lehet sport az, hogy utazol”. Ezeket mindenki, aki a lovaglásban a legcsekélyebb mértékben is jártas, személyes tapasztalataiból adódóan tudja cáfolni, de én egy olyan tudományos módszert kerestem, ami megkérdőjelezhetetlen és valóban bizonyítja a lovaglás sportértékét. Növelte a téma iránti érdeklődésemet, hogy 2013-ban a Nemzeti Alaptanterven keresztül 180 iskola a lehetőséget kapott, hogy felmenő rendszerben a testnevelés óra keretei között vagy önálló tantárgyként bevezesse a lovaglást.

Kutatásom módszereként a pulzusmérést választottam, azon belül is a Polar Team2 rendszert. A rendszer gyakorlatilag bármilyen terhelés során könnyen használható és a terhelés ideje alatt is - online - mutatja a pulzusváltozást, így a mérési hibák esélyét nullára tudtam csökkenteni.

Negyven fiatal (20 lovas, 20 testnevelés órán résztvevő középiskolai tanuló) pulzusértékeit vizsgáltam és a mért értékek átlagait illetve a legmagasabb mért pulzusokat hasonlítottam össze.

Mindkét esetben nagyon hasonló pulzuseredményeket kaptam. A testnevelés órai mérések átlagértéke 136 ütés/perc, a lovasfoglalkozás méréseinek átlagérték pedig 126 ütés/perc volt. A legmagasabb pulzusértékek átlaga testnevelés órán 179 ütés/perc, a lovasfoglalkozáson ugyanez az érték 164 ütés/perc lett.

A Polar rendszer által felállított pulzuszónák szerint mindkét terhelés átlépett anaerob zónába.

A lovaglás során mindig adódnak váratlan helyzetek, ez így volt a méréseim alkalmával is. Rögzítettem például a megriadó ló megrémülő lovasának pulzusértékét is, illetve a lovas oktatók pulzusértékeit is (ez jóval elmaradt a fiatal lovasokéhoz képest). Volt alkalmam megmérni egy fiatal lovas verseny ideje alatti pulzusát is és a ló előkészítésének pulzusváltozását. Ez utóbbi során a ló karámból való felvezetését, megpucolását, nyergelését mértem kezdő lovasnál. Említésre méltó terhelést jelentett (a 155 ütés/percet is elérte) és mint olyan, számolni kell vele, hiszen minden lovas foglalkozást megelőz a felkészítés rituáléja.  

A kiegészítő mérések és az összehasonlító értékelések is egyértelműen rámutattak: a lovaglás a szervezet számára komoly terhelést jelent és a kulturális ismereteken túl is megállja a helyét akár a mindennapos testnevelés óra keretei között is.

Tóth Janina, Testnevelési Egyetem

További híreink