Sajtóközlemények
Mindenkinek naponta legalább fél órát kéne mozognia
2013.04.25Amerika és Európa után nálunk is elindult a „Mozgás=Egészség” Program
Tudományos konferenciát tartott a Magyar Tudományos Akadémián 2012 márciusában a Magyar Sporttudományi Társaság. A szakmai rendezvényen a rendszeres mozgás egészségmegőrzésben játszott kulcsszerepét hangsúlyozták, illetve a mozgáshiányos életmódból adódó betegségkockázatokat mutatták be a szakma hazai kiválóságai több aspektusból. A rendezvényen Dr. Tóth Miklós professzor, Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánja, a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke beszámolt a Mozgás=Egészség Program elindulásáról, amelynek hosszú távú célja a lakosság rendszeres testmozgásra szoktatásával a prevenció, a már kialakult krónikus betegségek gyógyszeres kezelésének terápiás célú mozgással való kiegészítése, az ország népegészségügyi helyzetének javítása.
Magyarországon a lakosság 77%-a nem mozog rendszeresen (Eurobarometer, 2010), ami rendkívül rossz arány. Márpedig a mozgásszegény életmód kedvezőtlenül hat az emberek életminőségére és életesélyeire is, számos betegség megelőzhető lenne a rendszeresen végzett testmozgással. A mozgáshiányból (is) származó betegségek ráadásul jelentős terhet rónak az amúgy is finanszírozási nehézséggel küzdő egészségügyi ellátásra. Az inaktív életmóddal bizonyíthatóan összefüggésbe hozható betegségtípusok (elhízás, magas vérnyomás, daganatos betegségek, kardio-vaszkuláris betegségek, csontritkulás, cukorbetegség) szakértői egyetértettek abban, hogy már napi 30 perces testmozgással 20-30%-al csökkenteni lehetne a krónikus betegségek kialakulási veszélyét, ill. a már meglévő tünetek is enyhítők lennének, ha az orvosi kezelés részévé válna a mozgás. Természetesen a testmozgás dózisfüggő, minél többet mozgunk, annál fittebbek leszünk, de napi félórát a munka mellett mindenkinek rá kellene szánnia a testedzésre, ehhez képest a magyar felnőtteknek alig 5 %-a mozog hetente ötször.
Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a gyerekek. Egyrészt a mozgáshiányos életmód – főként a tévé és a számítógép előtt töltött idő miatt – már a fiatal korosztályban is egyre jobban terjed, pedig a gyermekkor szokásai, az ekkor elsajátított mozgás-kultúra döntően meghatározza egész további életünket, életkilátásainkat. Ráadásul, aki nem mozog, az ebből fakadó rizikófaktorokat átörökíti az utódaira is, nem véletlen, hogy egyre nő az elhízott vagy cukorbeteg gyermekek száma.
A gyerekeknek napi 60 perc közepes intenzitású és heti háromszor 60 perc nagy intenzitású mozgásra lenne szükségük az egészséges fejlődésükhöz – hangzott el a konferencián – és a tévé előtt is mindössze két órát tölthetnének. A felnőtteknek legalább heti öt alkalommal kellene 30 perces, közepes intenzitású rendszeres testmozgást végezniük preventív jelleggel. Napi egy-másfél órás rendszeres mozgással már meg lehetne akadályozni az életkorral járó testsúlynövekedést is.
A lakosságot rendszeres testmozgásra szeretné biztatni és az embereket személyes felelősségükre akarja ráébreszteni a Mozgás=Egészség Program. Hasonló jellegű programot három éve indítottak az Egyesült Államokban, ahol a rendszeres mozgást már receptre írják fel a háziorvosok. Tavaly Európában is elindult ez a kezdeményezés. Tóth Miklós, a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke a konferencia résztvevőinek beszámolt a szűrésekkel, állapot-felmérésekkel induló, majd fokozatosan országossá terjeszthető program elindulásáról és fejlődési lehetőségeiről. A nemzetközi példák figyelembevételével a cél a hosszú távú tudatformáláson, a szakemberképzésen és az infrastrukturális lehetőségek bővítésén túl az, hogy a rendszeres, akár orvosi előírásra végzett mozgással javuljanak a hazai lakosság életkilátásai és csökkenjenek a mozgáshiánnyal összefüggésbe hozható betegségekből adódó veszteségek.
