Amikor eldől, hogy milyenek leszünk
A serdülőkor meghatározó életszakasz a felnőttkori életmód kialakítása szempontjából. A minta, amelyet a fiatal otthon és az iskolában lát, legtöbbször egy életre szól.
Egy 2007-ben indult felmérés keretében több mint ezer nyolcadik osztályos diákot kérdeztek életmódjukról, az alkohollal, a dohányzással és a mozgással kapcsolatos attitűdjükről. A vizsgálat komplexitását mutatja, hogy két régióban - a Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon – történt a felmérés, így nemcsak általános, hanem az országrészeket összehasonlító adatok is születtek.
A dél-dunántúli régióban 564 tanuló vett részt az adatfelvételben, a nyugat-dunántúli régióban 552 tanuló töltötte ki a kérdőívet. A kérdőívek zárt és nyílt kérdésekből álltak, az adatfelvétel anonim és önkéntes volt.
Önkárosító magatartásformák
Dél-Dunántúlon a tanulóknak csaknem fele próbálta már a dohányzást (46,7 %), Nyugat-Dunántúlon ez az arány 67,3 %. A válaszokból kiderül, hogy azok a gyerekek a legveszélyeztetettebbek, ahol mindkét szülő dohányzik, illetve az édesanya dohányzása nagyobb hatással van a gyermek dohányzási hajlandóságára, mint az édesapáé.
Megdöbbentő adat, hogy a nyolcadikos gyerekek 81,8 %-a már kóstolt alkoholt Dél-Dunántúlon, míg Nyugat-Dunántúlon ez az arány csak 66,2 %.
A sport
A két régióban megközelítően azonos arányban végeznek szabadidős sporttevékenységet a tanulók: Dél- Dunántúlon a tanulók 62,9%-a vallja magát rendszeres szabadidős sportolónak, Nyugat-Dunántúlon ez az arány 65.9%. Legtöbbször barátokkal, osztálytársakkal sportolnak, de itt is fontos a család szerepe és hozzáállása.
Arra a kérdésre, hogy mennyire szeretnek sportolni, a két régióban kapott válaszok között nincs szignifikáns különbség, és ugyanígy hasonló eredmény született arra a kérdésre is, hogy szeretik-e a testnevelés órát. A megkérdezett diákok fele válaszolta azt, hogy szereti a testnevelés órát, ugyanakkor elgondolkodtató az a 17,5 %, akik nemcsak semlegesek, hanem kifejezetten elutasítóak a testnevelés óra kapcsán. Ennek oka többnyire az, hogy csak bizonyos mozgásformákat preferálnak ezek a diákok.
Érdekes válaszok születtek arra a kérdésre is, hogy hallanak-e, és ha igen, hol hallanak az iskolán belül az egészséges életmódról a 14-15 éves korú fiatalok. A válaszok elemzéséből azt tűnt ki, hogy a dél-dunántúli régióban többet hallanak a diákok erről a témáról - többnyire a biológia és az osztályfőnöki órákon - , és csak elhanyagolható mértékben foglalkoznak az egészséges életmódra neveléssel a testnevelés órákon.
