Érdekességek

Jót tesz az egészségednek az ülés közbeni mozgolódás, mocorgás?

Az órákig tartó ülőmunka, az ülő életmód nem tesz jót az egészségének. Egy a napokban megjelent tanulmány eredménye azt mutatja, hogy ha már úgyis sokat kell ülni, akkor ezt ne tegyük mozdulatlanul, hanem amikor csak lehet mozogjunk, mocorogjunk. A túl sok ülés ugyanis számtalan egészségügyi problémát okozhat, beleértve az érrendszeri problémákat és a vércukorszint vagy a vérnyomás emelkedését. A kutatások azt sugallják, hogy már egy kisebb mennyiségű testmozgás is valóban segíthet a véráramlás fokozásában, és segíthet a gyakori üléssel kapcsolatos egészségügyi problémák leküzdésében.

Még az egészségtudatos emberek sem kerülhetik el, hogy naponta több órát üljenek az íróasztalnál. A tudósok már régóta kongatják a vészharangot: amint azt különböző tanulmányok eredményei is bizonyítják, hogy az ilyen életmód egyáltalán nem tesz jót egészségünk szempontjából, sőt olykor a korai elhalálozás kockázatát is növelheti.

Ezért az általános ajánlás az, hogy tartsunk rendszeresen szünetet, keljünk fel többször munka közben és mozogjunk.

A Leedsi Egyetem tudósai bizonyítékot találtak arra, hogy még a kisebb mozdulatok is elegendőek lehetnek az asztali munka, az ülő életmód veszélyeinek elkerüléséhez: azoknak, akik hajlamosak izgulni, és amúgy sem tudnak nyugodtan ülni, nyilvánvalóan kevésbé kell aggódniuk az egészségük miatt.

Az adatok az Egyesült Királyság Women's Cohort Study-ból származtak. 1999 és 2002 között összesen 12 778 fő 37 és 78 év közötti nő szolgáltatott adatokat az átlagos napi ülésidőről, az általános izgalomról (testtartástól függetlenül), valamint számos releváns kovariánsról, beleértve a fizikai aktivitást, az étrendet, a dohányzási állapotot és az alkoholfogyasztást. A résztvevők halálozási arányát átlagosan 12 éven keresztül követték nyomon. A regressziós modellek a halálozás relatív kockázatát becsülték meg a magas/alacsony és a közepes/alacsony ülésidőt bevalló csoportokban.

Megfigyelték, hogy csak azoknak a vizsgálati alanyoknak volt magasabb a halálozási aránya, akik csak nagyon ritkán voltak hajlamosak ülés közben felállni és mozogni és rendszeresen ültek hosszú ideig mozdulatlanul.

Az eredmények alapján megállapították, hogy az ülés közbeni mozgolódás jelentősen módosította az ülésidőhöz kapcsolódó kockázatot. A kovariánsokhoz igazítva a napi több, mint 7 órás ülés szemben a kevesebb, mint 5 órai üléssel összehasonlítva 30%-kal megnövelte a minden okból bekövetkező halálozási kockázatot.

 A munka közben izgulással küzdő nők körében a napi 5-6 órás ülés (szemben a napi 5 óra alatti) csökkent mortalitási kockázattal járt számos kovariánshoz igazítva. Nem volt azonban megnövekedett halálozási kockázat a hosszabb ülési idő miatt a középső és a nagy izommozgást végző csoportokban.

A kapott eredményekből arra a következtetésre juthatunk, hogy az ülés közbeni, mozgolódás, ficánkolás csökkentheti a túlzott ülésidővel összefüggő bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázatát, illetve az eredményeik alátámasztják azt az elképzelést, hogy a legjobb elkerülni a hosszú ideig tartó mozdulatlan ülést és még a ficánkolás, a mocorgás, a kisebb mozdulatok is elegendőnek tűnnek a változáshoz.

De nézzük meg, mit is tehetünk ennek érdekében, hogy ne mozdulatlanul végezzük el a feladatainkat, amely mozdulatok azonban sokak számára az izgatottság jeleként fog megjelenni:

Számos aktivitásmérő óra 50-55 percenként jelez, ekkor álljunk fel 5’-re, járkálva telefonáljunk, menjünk oda a kinyomtatott papírokért, menjünk át a szomszéd szobába és ne mailt küldjünk vagy telefonáljunk, amennyiben közlendőnk van munkatársainkkal.
A haj ujjal való forgatása is segíthet, persze akinek van mit forgatni.

A combok megfeszítése.
Lábujjak, lábfejek mozgatása, körzése, a talaj kopogtatása lábbal szintén előnyös lehet.
A lábunk remegtetése, persze ha nem zavar másokat.
Egy golyóstoll kattintgatása is megfontolandó.
A karok többszöri keresztezése, megfeszítése is sokat segíthet.

A vállak körkörös mozgatása, a kezek fej fölötti összekulcsolása és a könyökök hátra húzása.

A nyakkörzés vagy/és a fej jobbra, balra döntése.
Súlyáthelyezés egyik oldalról a másikra.
A körmök kopogtatása az írófelület mellett.

A mozgatható játékok, mint például a kockák vagy a pörgetők is sokat segíthetnek, sőt még edzhetik is az ízületi gyulladásos kezeket. Ezen túlmenően, az eszközök kezelésének meghatározásának folyamata segíthet az agy aktív megőrzésében, ami előnyös a memóriának és a megismerésnek. 

Ha valaki ideges munka közben tanuljon meg termékenyen izgulni, sőt a szándékos izgalom számos előnnyel járhat.

Íme néhány javaslat a felesleges energia produktív elosztására:

Mozgassa meg 30 percenként tízszer a lábujjait.
Fektessen be egy pedálkészletbe, amelyet tévénézés, olvasás vagy számítógép előtt ülve használhat.
Rögzítse az edzőszalagokat a székhez, és mindkét oldalon ötször mozgassa előre a lábát.
Érintse meg mindegyik ujját külön-külön ötször az asztal alatt vagy az asztalon.
Sima köveket vagy mágneseket görgesse oda-vissza az asztal vagy az íróasztal tetején.
Néha álljon meg a munkával és kössön egy kicsit.
Keverj meg egy pakli kártyát.
Kattintson egy tollra.
Elterelheti gondolatait rejtvényekkel vagy társasjátékokkal.
Gyakorolja a kezét és az agyát izgató játékokkal, például az alábbiakkal:
Stressz labdák nyomkodása. nyomkodós gombos játékok használata.

A lényeg, hogy maradjon aktív és a mocorgását a kapcsolódó egészségügyi előnyök kihasználására fordítsa. Ha egy kicsit szándékos lesz a mocorgás, akkor képes lesz arra, hogy a fizikai aktivitás és a szellemi stimuláció egészséges egyensúlyát kínálja.

 

https://www.ajpmonline.org/article/S0749-3797(15)00345-1/abstract

További híreink