Érdekességek

A műtétek előtti nagy intenzitású intervallum edzés (HIIT) javíthatja a műtét utáni eredményeket

Egy rövid időtartamú, nagy intenzitású intervallum edzés (HIIT) javítja a kardió-respiratorikus fittséget a nagy műtétre váró betegeknél, ezáltal csökkenti a posztoperatív szövődmények kockázatát, lerövidítheti a kórházi tartózkodás idejét és javíthatja az operáció utáni élet minőségét, vagyis hamarabb térhet vissza a beteg a normális életbe.

Egy a közelmúltban megjelent tanulmány bizonyítékai arra utalnak, hogy a magasabb kardió-respiratorikus fittség – amely javítja a műtétre váró betegek fizikai és kognitív funkcióit, miáltal csökkenti a szív- és érrendszeri kockázatot – hasznos a nagyobb műtétek előtt, arra azonban nem voltak utalások, hogy a posztoperatív eredmények is javultak-e vagy sem.

A jelzett tanulmányokban a nagy intenzitású intervallum edzés (HIIT), ami ismételt aerob, nagy intenzitású edzésintervallumokat jelentett az egyén maximális pulzusszámának körülbelül a 80%-ánál.

A szerzők az adatbázisokban randomizált klinikai vizsgálatokat és prospektív kohorsz tanulmányokat kerestek HIIT protokollokkal nagy műtéten átesett felnőtt betegeken. Az 589 szűrt vizsgálatból 34 megfelelt a kezdeti kiválasztási kritériumoknak.
A metaanalízis során végül 12 olyan vizsgálatot tekintettek át, amibe 832 beteget vontak be (átlagéletkor: 67 év volt), és amelyekben a preoperatív, vagyis operáció előtti HIIT-et – kórházakban, edzőtermekben, közösségi vagy fizikoterápiás központokban felügyelt vagy otthoni felügyelet nélkül végeztek – összehasonlították a nagy műtétre váró betegek eddig megszokott, standard ellátásával. A vizsgált műtétek között előfordult máj-, tüdő-, vastag- és végbél-, urológiai, és egyéb vegyes műtétet egyaránt.
Az edzés hatására az elsődleges pozitív eredmény a kardió-respiratórikus fittség javulása volt, amikor a maximális oxigénfelvételt (VO2max) vagy a 6 perces sétatesztet vizsgálták; megfigyelték még a kitartási idő változása és a posztoperatív eredmények.
A preoperatív HIIT edzés során az összes edzésidő átlaga 160 perc volt (a két szélső tartomány 80-240 perc) az intenzív testmozgás 6-40 alkalma alatt, amikor is a maximális oxigénfogyasztás (VO2 csúcs) 2,59 ml/kg/perc növekedésével járt együtt, ami szignifikáns javulást jelentett a standard ellátáshoz képest.

Másodsorban vizsgálták a posztoperatív szövődményeket, a kórházi tartózkodás időtartamát, valamint az életminőség, az anaerob küszöb és a csúcsteljesítmény változását.
Az átvizsgált 12 tanulmányból 8 esetben, - amely 770 beteget jelentett - mérsékelt bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a preoperatív HIIT több mint felére csökkentette a posztoperatív szövődmények esélyét.  

Volt egy olyan elemzés is, amely azokra a vizsgálatokra korlátozódott, amelyek a kórházi tartózkodás hosszáról számoltak be, klinikailag jelentős, de nem szignifikáns, de mégiscsak 3 napos csökkenésről számoltak be a HIIT edzésben résztvevő csoportok betegei körében.

A legtöbb életminőség-értékelés azonban nem mutatott jelentős javulást a HIIT edzés után, bár egyesek szignifikáns előnyt mutattak ki a műtét után 6 héttel.
 

Összefoglalva, az eredmények arra utalnak, hogy a preoperatív HIIT javíthatja a posztoperatív eredményeket és ezenkívül kifejezetten költséghatékony lehet, és javasolják a szerzők, hogy ezt be kell vezetni foglalni a rehabilitációs protokollba.

Ezek az eredmények mindenesetre azt sugallják, hogy a preoperatív HIIT javíthatja a kardió-respiratorikus fittséget és ezáltal csökkentheti a posztoperatív szövődményeket.

Szerkesztői megjegyzés: A vizsgálatba bevont tanulmányok módszertanilag eltérőek voltak, például a HIIT-definíciók és protokollok szinte minden tanulmányban különböztek egymástól.

https://jamanetwork.com/journals/jamanetworkopen/fullarticle/2806718

További híreink