Érdekességek

Mozgásprogram hatására a mellrákot túlélőknél csökkent az inaktivitással eltöltött idő

Akcelerométerrel (gyorsulásmérő) mérték a mellrákon átesett túlélők mozgási szokásait. Akik átestek rákos betegségeken általában inaktív életmódot folytatnak. Hogy mennyiben befolyásolja az alkalmazott mozgásprogram a mellrákon átesett betegeknél, - akik ülő életmódot folytattak az - életmódjuk megváltozását még nem teljesen tisztázott. Az alábbi tanulmányban a mellrákon átesett, már gyógyultak fizikai aktivitási program hatását vizsgálták akcelerométerrel.

A kapott adatok alapján a mért MVPA-ban szignifikáns növekedés következett be.

Az MVPA kifejezés a moderate to vigourous physical activity, azaz a közepesen intenzív, intenzív és nagyon intenzív zónák összességét fejezi ki. Annál aktívabbak tekinthetjük magunkat, minél több időt töltünk ebben a tartományban.

A vizsgálatban a mellrákot túlélőket random módon két csoportba osztották (aktív és kontroll csoport), ahol az aktív csoport tagjai egy 12 hetes mozgásprogramon vettek részt, míg a kontroll csoport tagjainál nem alkalmazták a programot. A vizsgálat csak az MVPA-ra vonatkozott nem kifejezetten az ülő életmódra. A kiértékelésnél az inaktivitást, a könnyű, a közepes és az erős fizikai aktivitást vették górcső alá Actigraph GT3X mérőeszköz segítségével.  Az elemzésnél figyelték az inaktivitást, a program hatását a könnyű fizikai aktivitásra, az MVPA emelkedése és az inaktivitás kapcsolatát, és a lehetséges gátló tényezőket a mozgásprogramban.

A mozgásprogramban résztvevők lényegesen több időt töltöttek MVPA-ban, mint a kontroll csoport tagjai.

Az MVPA növekedése egyértelműen összefüggött az inaktivitás csökkenésével. Azok a hölgyek, akiknél már több idő telt el a műtét óta aktívabbak voltak, szemben azokkal, akiknél még nem telt el hosszú idő a műtét óta. A könnyű fizikai aktivitásban nem találtak eltérést a két csoport között.

Mind az inaktivitás csökkentésére, mind pedig az MVPA növelésére szükség van a gyors felépüléshez és az egészség megtartásában a rákos betegek esetében.

springer.com

További híreink