Érdekességek

Mennyi, milyen gyakran és milyen típusú mozgás a legjobb.

A fizikai aktivitásra vonatkozó irányelvek 30 perces mérsékelt intenzitású edzést javasolnak a hét legtöbb napján, tehát összeségében legalább 150 perc/hét, vagy 75 perces intenzív edzést, heti 3 vagy több szakaszra elosztva. Az egyik legtekintélyesebb szaklapban (JAMA Internal Medicine) megjelent tanulmányban a kutatók több mint 63 000, 40 év feletti férfit és nőt kérdeztek meg, hogy milyen időtartamban végzenek rendszeresen mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitást. A résztvevőket 4 csoportra osztották: 1) nem végeznek mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitást, 2) fizikai aktivitásuk az irányelveknek megfelelő, vagyis legalább heti 3 egységre elosztva (150 vagy 75 perc/hét), 3) fizikai aktivitásuk az irányelvek szerint heti 1-2 napra korlátozódik (gyakran "hétvégi harcosoknak" is nevezik, akik csak hétvégét tudnak maguknak időt és energiát biztosítani a mozgásra),  4) néhány mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitás hetente, de ez kevesebb, mint az irányelvekben ajánlott.

Az eredmények meglepőek

Minden fizikailag aktív csoportban jelentősen csökkent a kardiovaszkuláris és az általános halálozás azon csoportokhoz képest, akik egyáltalán nem végeztek sem mérsékelt, sem aktív testmozgást, vagyis kifejezetten ülő életmódot folytattak.

A hétvégi harcosok és azok, akik az ajánlottnál kevésbé voltak aktívak, 30% -kal csökkentették az általános halálozást a nem aktív csoporthoz képest. Azok, akik követték az irányelveket és hetente legalább 3 alkalommal mozogtak, esetükben 35% -os volt a csökkenés az általános halálozás tekintetében. Tehát nem találtak kifejezetten nagy különbséget a csoportok között, vagyis mind a 3 csoportban körülbelül 40% -kal csökkent a kardiovaszkuláris halálozás azokhoz képest, akik nem számoltak be mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitásról.

Egy másik tanulmányában, amelyet szintén egy elismert szaklap a British Journal of Sports Medicine publikált, a kutatók arról kérdezték az Egyesült Királyságban a résztvevőket, hogy milyen típusú sporttevékenységet részesítenek előnybe, valamint, hogy azt a tevékenységet milyen intenzitással végzik.

Amit találtak, nagyon érdekes. A sport- és szabadidős tevékenységek igen széles köre hozható összefüggésbe az összes okból bekövetkező halálozás és a szív- és érrendszeri halálozás jelentős csökkenésével - beleértve az úszást, az ütős sportokat (tenisz, asztalitenisz, tollaslabda) és a zenére, illetve a vízben végzett aerobikot is.

A kardiovaszkuláris halálozás tekintetében hasonló csökkenését találták ezeknél a sporttevékenységeknél.

Az, hogy már egy kis időtartamú mérsékelt és erőteljes fizikai aktivitás is jobb, mint a semmi, egy nagyon jó hír az egészségügy szakemberek, és természetesen az emberek számára is. Bátorítanunk kell tehát azokat a betegeinket, akik nem érik vagy nem tudják elérni a kitűzött vagy javasolt célértéket a mozgás tekintetében, vagy azoknak a „hétvégi harcosoknak”, aki hetente csak 1-2 alkalommal tudják magukat aktív állapotba hozni.

A legfontosabb, hogy ragaszkodjon mindenki az aktív életformához és minden tekintetben maradjunk a lehető legaktívabbak, akár a munkahelyen és munkába menet akár a szabadidőnkben, akár vásárláskor, akár szórakozáskor, hiszen számíthatunk arra, hogy minden fizikai tevékenység jobb, mint a semmi.

O'Donovan G, et al: Association of "weekend warrior" and other leisure time physical activity patterns with risks for all-cause, cardiovascular disease, and cancer mortality. JAMA Intern Med. 9. Januar 2017.

Oja P, et al: Associations of specific types of sports and exercise with all-cause and cardiovascular-disease mortality: a cohort study of 80,306 British adults. Br J Sports Med. 28. November 2016.

További híreink