Érdekességek

A demencia fokozott kockázata a labdarúgók körében

Évek óta fokozott kutatás és vita folyik már arról, hogy a futballisták esetében megnövekedett-e a neuro-degeneratív betegségek, különösen a demencia kockázata. Bár a súlyos fejsérülések és/vagy súlyos agyrázkódások ritkák a labdarúgásban, de gyanítható, hogy a fejet érő ismételt szubklinikai traumák, - vagyis azok a nem egészséges állapotok, amelyek nem mutatnak tüneteket - például a fejelésekből, összefejelésekből, könyöklésekből eredő sérülések elősegíthetik a neuro-degeneratív betegségek kialakulását.

A nemrég befejeződött németországi labdarúgó Európa-bajnokság során is sokszor felmerült, hogy a vélt vagy valós fejsérülések kapcsán, milyen egészségügyi kockázattal kell számolnia egy sportolónak.

Egy közelmúltban végzett svéd tanulmány 6 007 olyan futballistát mért fel, akik 1924 és 2019 között játszottak a svéd labdarúgó-bajnokságban, a kapott adatokat összevetették az életkor és a lakóterület figyelembevételével 56 168 férfiból álló kontroll csoport adataival, akiket, az általános lakosság köréből választottak ki.

A demencia kockázata és a megbetegedések mértéke 67 százalékkal nőtt, az általános népességhez viszonyítva, míg a Parkinson-kórt sokkal ritkábban diagnosztizálták az egykori labdarúgóknál.

A kontrollcsoport 6,2 százalékánál diagnosztizáltak neurodegeneratív betegséget a 2020-as követési időszak végére. A futballisták körében ez az érték 8,9 százalék volt, vagyis a betegség kockázata majdnem 50 százalékkal magasabb volt az összes futballista esetében (kockázati arány: 1,46).

A különböző posztokat figyelembe véve a kockázati arány a mezőnyjátékosok körében a demencia kockázatát tekintve szignifikánsan magasabb volt, mint a kapusoké, akiknél nem tapasztaltak jelentős növekedést.

A neurodegeneratív betegségek közül különösen a labdarúgók körében emelkedett ki a demencia kockázata.

Itt a mezőnyjátékosok kockázata 67 százalékkal volt magasabb, mint az átlagpopulációé, míg a Parkinson-kórt szignifikánsan ritkábban diagnosztizálták a (volt) focistáknál kockázati arány: 0,68). A futballisták összesített mortalitása valamivel alacsonyabb volt, mint az átlagpopulációban, csakúgy, mint a tüdőbetegségek (COPD, hörgőkarcinóma) miatti elhalálozás kockázata (kockázati arány: 0,82); a demenciából eredő halálozási arány azonban jelentősen magasabb volt (kockázati arány: 1,69).

A tanulmány készítőiben is felmerült, hogy ennek oka a gyakori fejelés?

Ez a tanulmány kiegészíti az elmúlt évek egyéb publikációit, amelyek a demencia fokozott kockázatát írják le a futballistáknál. Eddig csak az a feltételezés létezett, hogy a traumás agysérülések és/vagy az ismétlődő, akár szubklinikai fejsérülések, például a fejelésekből eredő fejsérülések lehetnek felelősek.

Szerkesztői megjegyzés: Még ma sem egyértelmű, hogy az egykori futballisták adatai összehasonlíthatók-e a jelenlegi helyzettel, hiszen más technikával történtek a fejelések régebben, más volt a labda minősége, másképpen kezelték és ma is másképpen kezelik az agyrázkódást. Az ok-okozati összefüggés tényleges megállapításához a longitudinális elemzésen túlmenően más, a demencia kialakulását elősegítő, úgynevezett módosító tényezőket is figyelembe kellene venni.

https://www.thelancet.com/journals/lanpub/article/PIIS2468-2667(23)00027-0/fulltext

További híreink