Érdekességek
Különböző mértékű terhelések hatása az EEG aktivitásra
2016.11.02Manapság már tankönyvi adat, hogy a szív-keringési rendszer hogyan adaptálódik a terhelésre, de felmerül a kérdés, hogy vajon az agyban milyen alkalmazkodási folyamatok zajlanak le edzés hatására?
Az elektroenkefalográf (EEG) technikai továbbfejlesztésének a hatására lehetőség nyílt az agykérgi tevékenység vizsgálatára standardizált körülmények között. Amióta, hogy standardizálták az EEG vizsgálat méréseinek körülményeit egyre több kutatás foglalkozik a sport és az agykérgi aktivitás összefüggéseivel. Vizsgálták tehát, hogy miképpen hat az agy működésére:
A terhelés intenzitása:
Összességében elmondható, hogy a terhelés intenzitása összefügg az agyhullámok változásával. Ennek hátterében az állhat, hogy terhelés hatására megemelkedik az agy vérellátása. Arra viszont még nincs konszenzus, hogy a különböző intenzitású terhelési protokollok pontosan hogyan befolyásoljál az agyi régiókat és frekvenciasávokat.
A terhelés időtartama:
A terhelés időtartama is befolyásolja az EEG aktivitást, de ebben a kérdésben további vizsgálatok szükségesek. A fáradás miatt az agykérgi aktivitás csökken, ennek hátterében az agykérgi anyagcsere mutató csökkenése (az oxigén és a cukor, illetve a tejsav felvétele) állhat. Magasabb terhelésintenzitásnál csökken az agy oxigénfelvétele így megerősödik a glükóz és a tejsav felhasználása.
A hőmérséklet:
A hőmérséklet agykérgi aktivitásra gyakorolt hatása vitatott. A fizikai aktivitás magas hőmérsékletű környezetben megemelkedett artériás vérhőmérsékletet okoz, amely csökkenti az agy vérellátását. A hőmérsékleti túlterhelés az agy motorikus funkcióját zavarhatja meg.
Az oxigénhiányos állapot:
Egy vizsgálat során 12 kerékpározót mértek oxigénhiányos környezetben, azaz hiperbár kamrában és normál körülmények között. A vizsgálat során az oxigénhiányos körülmények között mért Béta-1, Béta-2 és a teljes frekvencia spektrum teljesítménysűrűsége fokozottabb volt a terhelés végénél, mint a normál körülmények között mért teljesítmény befejeztével.
Deutsche Zeitschrift für Sportmedizin