Főoldal / Hírek / Érdekességek / Az izomfejlesztés molekuláris alapjai

Érdekességek

Az izomfejlesztés molekuláris alapjai

2025.01.19

Az izomfejlesztés molekuláris alapjai jól dokumentáltak az orvos, - és sporttudományban. Az izomfejlesztés, izom növelés folyamatában, - legyen az betegségek, hosszú ágyban töltött inaktivitás, sérülés, műtét utáni izomvesztés vagy esztétikai, illetve a sport által megkívánt igény - számos biokémiai és sejtszintű mechanizmus játszik szerepet.

Az alábbiakban részletezésre kerülnek a legfontosabb tényezők

Az izomnövekedés típusai:

Hipertrófia: Az izomrostok keresztmetszeti növekedése, amely elsősorban az izomsejtek fehérjéinek szintézise következtében, annak növekedésével jár együtt. A végzett fizikai aktivitás, az edzés típusa meghatározza, hogy a fehér, a vörös vagy az átmeneti izomrostok keresztmetszetének növekedése történik kifejezetebb mértékben.

Hiperplázia: Ebben az esetben az izomrostok számának növekedése történik, ami emberekben kevésbé jellemző, mint a hipertrófia.

Az alábbiakban tekintsük át a kulcsfontosságú molekuláris útvonalak:

a) mTOR (mammalian Target of Rapamycin) útvonal

Az mTOR egy enzim, egy jelátviteli molekula, amely más fehérjék módosításával szabályozza a sejtnövekedést és az anyagcserét, egyben az izomnövekedés fő szabályozója. A fizikai aktivitás vagy egyéb módon bekövetkező aktiválása a fehérjeszintézis felgyorsulásához vezet.

Aktivátorai lehetnek például a mechanikai feszültség növelése (súlyzós edzés hatására), kiegészítve a táplálékfelvétel révén bekerülő aminosavak, különösen a leucin révén, de ide tartozik az inzulin és inzulinszerű növekedési faktor (IGF-1) is.

b) MAPK (Mitogen-Activated Protein Kinase) útvonal

A mitogén aktivált protein kinázok (MAPK) az eukarióta sejtek és szervezetek legősibb és legáltalánosabb jelátviteli fehérjéi közé tartoznak. Kulcsszerepet töltenek be számos folyamatban, mint sejtosztódás, sejtdifferenciáció, apoptózis, gyulladási és neurodegeneratív folyamatok. A fizikai aktivitás, a mechanikai terhelés és a sérülések hatására aktiválódik, elősegítve az izomsejtek adaptációját.

c) Myostatin szabályozás

A myostatin egy fehérje, amely gátolja az izomnövekedést, amennyiben ennek a fehérjének alacsonyabb a szintje - például genetikai mutációk esetén -, akkor ez nagyobb izomnövekedést tesz lehetővé.

d) Szatellitsejtek szerepe

Ezeknek az izomrostok perifériáján található szatellitsejteknek a fizikai terhelés utáni regeneráció során alapvető szerepe van az izomrostok növekedésében, ezek a sejtek az edzést követő aktiválódásuk következtében az izomrostok növekedéséhez vezet.

Az izomfehérje-szintézis és a fehérje-lebontás egymáshoz viszonyított aránya

Az izomnövekedés akkor következik be, ha az izomfehérkék szintézise meghaladja az lebontást. Az izomfehérjék szintézisének stimulálása függ a fizikai edzéstől (mechanikai terhelés) és a tápanyagbevitel, különösen a fehérjék és aminosavak bevitelének mértékétől.

Az izomsejtek növelésében alapvető szerepe van a hormonális tényezőknek, pozitív értelemben különösen a tesztoszteronnak, ami növeli az izomfehérje-szintézist és csökkenti a lebontást, illetve másik fontos tényező a növekedési hormon és az IGF-1, amelyek elősegítik a terhelés utáni regenerációt és a hipertrófiát.

Negatív értelemben játszik szerepet a kortizol, amely egy katabolikus hatású hormon, és így például túlzott stressz esetén gátolja az izomnövekedést.

A fizikai terhelés, az edzés hatására bekövetkező mechanikai feszültség szintén hat az izomfejlődésre, azáltal, hogy olyan izomrostokban bekövetkező mikró repedéseket okoz, amelyek a regenerációja révén izomnövekedés következik be.

A metabolikus stressz, vagyis az oxigénhiányos környezetben termelődő tejsav felhalmozódása és az oxigénhiány szintén stimulálja az izomnövekedést.

Az izmok folyamatos adaptációjának alapja az úgynevezett progresszív terhelés, amikor az izmokat az izomfejlődés érdekében napról-napra, edzésről edzésre egyre nagyobb fizikai túlterhelésnek tesszük ki.  

Tápanyagok és táplálékkiegészítők

A fizikai terhelés következtében megnő a szervezet fehérjeigénye, ez azt jelenti, hogy naponta 1,6–2,2 g/testsúlykilogramm bevitele ajánlott, különösen fontos a leucin, aminek szerepe az mTOR aktiválása. Fontos még a kreatin, ami növeli az izomerőt és az ATP-termelést. A szénhidrátok bevitele is alapvető, hiszen az inzulin szintézis emelésével csökkentik a fehérje-lebontást.

Az izomnövekedés döntően az edzést követő regenerációs fázisban történik, ezért a pihenés és regeneráció alapvető tényező, illetve az alvás kulcsszerepét kell kiemelni, hiszen alapvető a szerepe a hormonális és sejtszintű regenerációban.

 

 




Kapcsolódó oldalak

Hírarchívum

Eseménynaptár

Támogatóink

Emberi Erőforrások Minisztériuma
Magyar Olimpiai Bizottság
The Coca-Cola Foundation

Partnereink

Exercise is Medicine American College of Sports Medicine Magyar Sporttudományi Társaság Semmelweis Egyetem Semmelweis Egyetem – Testnevelési és Sporttudományi Kar OSEI – Országos Sportegészségügyi Intézet Szegedi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Magyar Edzők Társasága Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség Webbeteg.hu Webbeteg.hu - SportolOK
Főoldal | Elérhetőség | Adatvédelem | Impresszum
© 2013 mozgásgyógyszer.hu