Érdekességek
A FIZIKAILAG kevésbé aktív idősek nagyobb valószínűséggel kerültek kórházba a COVID-19 járvány időszakában
2021.05.19A magasabb életkor mellett az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a legfontosabb kockázati tényezőt a COVID-19 súlyos lefolyásának szempontjából. A testmozgás hiánya, mint kockázati tényező – felmérések hiányában - még nem tartozott ebbe a körbe. Az azonban már régóta ismeretes, hogy a testmozgás hiánya kedvez az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának. A testmozgás hiányát azonban ritkán jegyzik fel az orvosi dokumentumok, így ennek hatását nehéz volt megbecsülni.
Egy amerikai egészségbiztosítással is foglalkozó Társaság (Kaiser Permanente Southern California, USA) azonban egy idő óta, amikor egy biztosított ellátogatott az orvoshoz egy olyan rizikókérdőívet töltetett ki a betegekkel, amely a fizikai aktivitásuk minőségére és mennyiségére kérdezett rá. A betegektől megkérdezték, hogy milyen gyakran és meddig voltak aktívak az elmúlt 2 hónapban. "aktív"-nak tekintették az olyan személyeket, akik heti 150 percnél hosszabb ideig volt fizikailag aktívak, akár kocogtak, akár sétáltak vagy más hasonló mértékű közepes, illetve magas fizikai stressz mellett sportoltak. Ezek az irányelvek megfeleltek, az Amerikai Sportorvos Társaság (ACSM) által felállított fizikai aktivitási irányelveknek. Ennek megfelelően, akik hetente kevesebb mint 10 percet voltak aktívak, azokat „következetesen inaktívnak” minősítették.
Egy amerikai orvos Robert Sallis által vezetett kutatócsoport ezeket a biztosítótól kapott adatokat vizsgálta abból a szempontból, hogy a fizikai aktivitás milyen hatással volt a fertőzés lefolyására a rendelkezésre álló közel 50 ezer betegnél.
A vizsgálat eredményeik alapján azok a betegek esetében, - akik a COVID fertőzés előtti két évben "következetesen inaktívnak" lettek minősítve (6 984 fő) - 10,5% került kórházba, 2,8% -át pedig az intenzív osztályon kellett kezelni.
A „folyamatosan aktív” 3 118 biztosított közül azonban csak 3,2% -ot kezeltek a fertőzés következtében kórházba és csak 1% -át az intenzív osztályon.
A halálos kimenetelű esetek aránya szintén szignifikánsan magasabb (2,4%) volt a "következetesen inaktív" betegeknél, szemben a "következetesen aktív" betegek esetében megfigyelt 0,4%-al szemben.
A kapott eredményekből tehát megállapítható, hogy a fizikai aktivitásra vonatkozó irányelvek következetes betartása erősen befolyásolta a súlyos állapotú COVID-19 fertőzéssel kórházba, illetve azon belül is az intenzív osztályre kerülésnek az esélyét összehasonlítva azokkal, akik csak ritkán folytatnak aktív életmódot.
Akik következetesen aktívak voltak szemben azokkal, akik következetesen nem tartották be az előírt irányelveket, azok jóval kisebb eséllyel kerültek kórházba, intenzív osztályra vagy haltak meg COVID-19 fertőzésben.
Figyelemre méltó még, hogy a következetesen inaktív állapot erősebb kockázati tényező volt a COVID-19 fertőzés súlyos kimenetelénél, mint a szív-keringési betegség vagy bármely más ismert mögöttes betegség, kivéve az életkort és a szervátültetés miatt csökkent ellenállóképességgel rendelkező betegeket.
Valójában a fizikai hipoaktivitás volt a legerősebb kockázati tényező minden eredményben, összehasonlítva más kockázati tényezőkkel, beleértve a dohányzást, az elhízást, a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a szív- és érrendszeri betegséget és a daganatos betegségeket.
A tanulmány készítői javasolják, hogy a közegészségügyi hatóságok tájékoztassák a lakosságot arról, hogy a vakcinázás és a közegészségügyi biztonsági iránymutatások, mint például a fizikai távolságtartás és a maszk használata mellett a rendszeres fizikai aktivitás lehet az egyetlen olyan tevékenység, amelyet a lakosság tehetne a súlyos COVID-19 és szövődményei, köztük a halál megelőzése érdekében.
Szerkesztői megjegyzés: a fenti adatokból egyértelmű, hogy a MOZGÁS=EGÉSZSÉG, SŐT…
https://bjsm.bmj.com/content/early/2021/04/07/bjsports-2021-104080#T1
