Érdekességek

A COVID-19 világjárvány okozta bezártság okán is elő kell segíteni a fizikai aktivitás igényét az idősebb korosztályban

A fizikai inaktivitás továbbra is elterjedt globális világjelenség, annak ellenére, hogy a fizikai aktivitás jótékony hatása már közismert. Nem meglepő módon a fizikai inaktivitás előfordulásának mértéke az életkor növekedésével jelentősen megnő, és a fizikailag inaktív (kevésbé aktív) idősebb felnőttek aránya globálisan 67%, amint arról számos szisztematikus vizsgálat beszámolt és ezt az eleve nagyon rossz arányt még nagymértékben rontja a COVID-19 világjárvány okozta bezártság is.

Az idősebbek kisebb valószínűséggel folytatnak rendszeres testmozgást, mint a fiatalabbak, bár erre vonatkozóan, ezzel ellentétben, az utóbbi időben magyarországi felmérések számos pozitív eredményről is beszámolnak, hiszen az aktív munka befejezése után a nyugdíjas korban növekszik a fizikailag aktívak száma.  Az idősebbek, azonban nehezen érik el a fizikai edzés intenzitásának és időtartamának javasolt mértékét, melynek többnyire oka a rossz egészségi állapot, a társaság az érdeklődés, a készségek és a lehetőségek hiánya és természetesen fordítva is igaz, akik kevésbé aktívak azok esetében sokkal inkább növekszik a kockázata a megbetegedések kialakulásának. Az elmúlt évtizedekben a fizikai aktivitást, a szinte megszámlálhatatlan vizsgálat és felmérés eredményei alapján egyértelműen és széles körben összefüggésbe hozzák, mint az idősek halálozásának és függőséget okozó betegségeinek (a szív- és keringési-érrendszeri betegségek, a II. típusú diabetes, az elhízás, a különböző daganatos betegségek, és a demencia) csökkentésére irányuló hatékony beavatkozást. Tanulmányok kimutatták, hogy

a túl sok ülés a kevésbé aktív életmód az idősek egyéb függőségével is összefügg, és ezek függetlenek a mérsékelt intenzitású fizikai aktivitástól.

A fizikai aktivitás alatt a harántcsíkolt izom által végzett bármely mozgás érthetünk, amely a szervezet számára energiafelhasználással jár (lépcsőzés, gyaloglás, takarítás, vasalás, kertészkedés). A különböző, ezzel a területtel foglalkozó tanulmányok egyértelműen kimutatták, hogy a javasolt rövid idejű, ritkább (heti 1-2 alkalom) de lehetőleg nagy intenzitású aerob, - és ezt kiegészítve a heti 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgással nagymértékben csökkenthető például az idős emberek enyhe kognitív károsodása, függetlenül meglévő kognitív állapotuktól, ezek azok a megismerési, információfeldolgozási és gondolkodási tevékenységek, amelyekkel érzékeljük, felfogjuk a környezeti ingereket és ezek révén felhasználjuk megszerzett tudásunkat, hiszen ezek a képességek teszik lehetővé az értelmi működésünket.

Az idősek körében végzett vizsgálatok eredménye még, hogy az idős korral együtt járó csontritkulás következtében bekövetkező spontán, illetve kis erőhatás következtében csonttörések, és a testösszetétel negatív irányú változása (elhízás), valamint számos fizikai funkció (pl. egyensúly, izomerő) csökkenéséhez vezethet, amennyiben fizikailag aktívak maradnak.

A nagy számú tanulmány eredményeit összevetve megállapítható, hogy

a fizikai hipo-aktivitás következtében nagymértékben megnő, mind a morbiditás, vagyis egy adott betegség egy populáción belül gyakoriságát jelző szám, mind pedig a mortalitás, azaz egy adott betegségben bekövetkezett halálesetek száma egy adott populáción belül.

Szisztematikus felülvizsgálatok kimutatták, hogy még a közepesen erős vagy erőteljes fizikai aktivitás alacsony dózisa is legalább 22%-kal csökkenti a mortalitást az idősebbeknél. Ezek a legújabb bizonyítékok is azt mutatják, hogy célszerűbb lenne csökkenteni a mozgásszegény tevékenységeket (képernyő, TV előtti ülés), és növelni a könnyű tevékenységek iránti elkötelezettséget annak érdekében, hogy az idősek intenzívebb testmozgásban vegyenek részt.

A 2020-s és sajnos az idei évre egyelőre vonatkozó korlátozások ellenére mindenki számára lenne lehetőség, hogy naponta legalább 30-40 percet sétáljanak, erőltetettebb ütemben gyalogoljanak, lehetőleg társaságban, hiszen ez, egy olyan tevékenység, amely bárhol gyakorolható és csoportosan nem is olyan megterhelő. Vizsgálatok kimutatták, hogy már 2,5 km/órás sebességgel való gyaloglás is elegendő az idősebbek számára a mérsékelten közepes intenzitás eléréséhez, miáltal csökkenthetőek a kialakuló betegségek esélye.

Ezért azt javasoljuk, hogy a gyaloglás legyen az a fizikai tevékenység, amely az idősek számára a leginkább javasolt.

További híreink