Érdekességek

Fizikai aktivitás Magyarországon 2014-2015: „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőpr

A kérdőívet 2014-2015 évben 28 125 személy töltötte ki, 14 582 nő és 13 543 férfi, átlagéletkorúk 41,3±15,3 és 39,92±13,3 év volt. A rizikókérdőíven egy összevont és öt egyedi kérdést tettek fel a vizsgálat idején az alanyoknak fizikai aktivitásuk mennyiségi, minőségi adatait vizsgálva, illetve rákérdeztek egészségi és fittségi állapotuk szubjektív megítélésére is. A kérdésekre adott válaszok és a rájuk adott súlyozott pontok alapján öt kategóriát állítottak fel az eredmények értékelésére. Eredményeikben mind a kategória besorolást, mind a pontok abszolút értékét is figyelembe vették. A kapott adatokat nemre és korra való tekintettel, illetve területi alapon is értékelték, segítségével jellemezték a fizikai aktivitás magyarországi dimenzióit. Az eredményeket összevetették a felmérések során kapott a betegségekre és az elhízásra vonatkozó egyéb objektív adatokkal is. Elemzéseik során a statisztikai módszerek közül a regressziós együttható értékeit számolták.

A válaszokat elemezve kiderült, hogy a felmérésekben részt vettek közel 50%-a sorolható be fizikai aktivitás szempontjából a „határeset” kategóriába, akik viszont hetente legalább 2 x 3-szor végeznek aktív testmozgást (20-30’), azok száma nem éri el a 25%-t sem. A rendszeresen megfelelő mértékű, mindennapi testmozgást végző, aktívan élők sorában, azzal egyenes arányban jobb értékeket mutattak a szubjektív egészség megítélés mérőszámai is.

A napjainkra jellemző nagymértékű üléssel eltöltött időtartamot vizsgálva, megállapították, hogy a felmért nők esetében több mint 45%, míg a férfiak esetében közel 34%-uk tölt el naponta, több mint 6 órát üléssel. Így nyugodtan kijelenthető, hogy az „ülés az új dohányzás”.  

A kérdőíven szerepelt még az egészség, illetve a fittség szubjektív módon való megítélésére vonatkozó két kérdés is. Az egészség szubjektív megítélése minden kategóriában szoros együttmozgást mutatott a testsúlyra vonatkozó adatokkal. A túlsúlyt és az elhízást néhány speciális populáció kivételével (pl. sportolók) leginkább a testtömeg index (BMI) alapján értékelik, bár egyre inkább elfogadottabb a has-körfogat mérése és értékelése. A BMI egy arányszám, amikor is a testtömeget osztjuk a testmagasság méterben kifejezett négyzetével. Amikor ez a mutató 30 feletti akkor elhízásról, amikor pedig 25 feletti túlsúlyról beszélünk. A has-körfogat esetében nőknél 80-88 cm között, míg férfiaknál 90-102 cm között enyhén emelkedett értékről beszélhetünk. Amennyiben viszont ez az érték nőknél 102 cm, míg férfiaknál, 110 cm-nél nagyobb, akkor már nagyon emelkedett értékről beszélünk. A felméréseket értékelők szoros összefüggést tapasztaltak a BMI értékekkel, amilyen mértékben eltért ez az arányszám a „normál” besorolástól ugyanolyan mértékben romlott a szubjektív egészségérzet megítélése is. Az elhízás megítélésére a manapság leginkább elfogadott has-körfogat értékek esetében is hasonló összefüggéseket tapasztaltak. Vagyis, minél inkább elhízott volt valaki vagy jelentősen nagy volt a has-körfogata a tudományosan elfogadott besorolás alapján, annál kevésbé érezte magát egészségesnek. Ez fordítva is igaz volt, vagyis aki nem vagy kevésbé érezte magát egészségesnek, annak nagyobb mértékű volt a BMI értéke és nagyobb volt a has-körfogata is.

Az eredményekből megállapítható, hogy igazak lehetnek azon jóslatok, amelyek szerint 15-20 év távlatában a magyar népesség legnagyobb egészségügyi kihívása a nagyobb testsúllyal és a hozzá kapcsolódó szövődményekkel kapcsolatos egészségügyi problémák lesznek. Ennek megelőzésére már nem elegendőek a hangzatos szavak és tervek, most már a cselekvésen a sor. A szakemberek szerint a prevenció legegyszerűbb, és leggazdaságosabb eszköze a rendszeres mindennapos testmozgás és az aktív élet.

Felméréseikből az is kiderült, hogy már egy egyszerű, mindenki által használható, jól összeállított kérdőív is alkalmas lehet arra, hogy reális képet kapjunk a vizsgált populáció fizikai aktivitására és egészségi állapotával való kapcsolatra vonatkozóan.

Szerző: Szőts Gábor az MSTT Mozgás=Egészség Program szakmai koordinátora

További híreink