Érdekességek
Felelős kutyatartás és az egészségügyi előnyök
2024.06.28A rendszeres testmozgás számos kórkép kialakulását akadályozza meg, jelentősen csökkentve a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, illetve a bármely egyéb okból bekövetkező elhalálozást. A rendszeres testmozgás számos krónikus betegség kezelésénél hatékony, beleértve a depressziót, a magas vérnyomást, a szellemi, kognitív hanyatlást, az osteoarthritist és a 2-es típusú cukorbetegséget egyaránt. A rendszeres testmozgás által megelőzhető a diszlipidémia, vagyis a vér kóros zsírszintje, a hiperglikémia, az elhízás, a trombózis, a veseműködési zavarok, a genetikai vagy családi hiperkoleszterinémia, illetve csökkenthető a dohányzás utáni vágy.
Az elmondottakkal ellentétben viszont a fizikai inaktivitás, az ülő életmód a második legfontosabb szív és érrendszeri betegség kockázati tényezője, közvetlenül az egészségtelen táplálkozás után.
A leírtakkal kapcsolatban, ezért már elismert szakirodalmi adat, hogy az egészség szorosan összefügg a fizikai aktivitással, olyannyira, hogy az irányelvek minimum napi 30 perc, de legalább heti 150 perces fizikai aktivitást javasolnak. A felmérések alapján azonban a testmozgásra javasolt emberek kevesebb mint egyharmada foglalkozik ezzel, és csak 20%-uk éri el a szakemberek által javasolt fizikai tevékenységre vonatkozó célértéket.
A napi mozgási cél elérése, azonban nem mindenki számára olyan egyértelmű és könnyű feladat, azoknak, azonban akiknek kutyája van, négyszer nagyobb eséllyel teljesítik a fizikai aktivitási irányelveket, mint azoknak, akiknek nincs kutyája.
A felelős kutyatulajdonosok valójában arra kényszerülnek, hogy rendszeresen gondoskodjanak kutyájukról és minden nap sétáljanak vele és ez a tényező szorosan összefügg a szív- és érrendszeri betegségek és a halálozás alacsonyabb kockázatával (kockázati arány: 0,77)
Szív- és érrendszeri egészségügyi előnyök
A kutyatartás pozitívan befolyásolja a vérnyomást is, vizsgálatok igazolják, hogy alacsonyabb átlagos vérnyomásértékek találhatók a kutyatulajdonosoknál, szemben a kontrollpopulációnál, valamint alacsonyabb a magas vérnyomás kockázata is (kockázati hányados értéke: 0,62. Az olyan zavaró tényezők, mint például az életkor és a testsúly természetesen befolyásolhatják ezt az összefüggést. Egy másik tanulmány szerint a szívinfarktuson átesett, tünetmentes kamrai aritmiában szenvedő betegeken végzett vizsgálatban a kutyatulajdonosok szignifikánsan kisebb valószínűséggel haltak meg 1 éven belül, mint azok, akiknek nem volt kutyájuk.
Felnőtteknél végzett longitudinális vizsgálatok arra utaltak, hogy a kutyatulajdonosok aktívabbá válnak a kutyatartás előtti időszakhoz képest, ezt az összefüggést, megállapítást a közelmúltban gyermekeknél is igazolták.
Pszichológiai hatások
A kutyatartás számos pszichoszociális előnye között szerepel még a mindennapi stressz csökkentése, valamint a jobb hangulat és érzelmi állapot megléte.
A kutyatartás csökkentheti a depressziót és pozitív hatást gyakorolhat az emberek bizonyos alcsoportjaira, különösen az egyedülálló egyénekre, a nőkre, a gyermekekre és azokra az idősebb felnőttekre, akik házastársuk elvesztését vagy esetleges válásuk után egyedül maradtak.
Egyes megfigyelések a speciálisan kiképzett szolgálati kutyák használatát a hagyományos pszichoterápiás és gyógyszeres kezelés mellett a poszttraumás stressz hagyományos kezelésével is összefüggésbe hozzák. Ez a kombinált kezelés a jelenséghez kapcsolódó tünetek például a depresszió jelentős csökkenéséhez és a társadalmi kapcsolatok fokozásához vezethet.
Egyes társadalmi összefüggésekben a kutyák a családi élet központi részévé váltak, és szinte családtagnak számítanak. A gazdi és kutyája közötti kötődési kapcsolat funkcionálisan hasonló lehet a szülő és a gyermek közötti kötődéshez. Ez a fajta kapcsolat viselkedési és neuroendokrin hasonlóságot mutat az anyák és gyermekek esetében leírtakkal, különösen az oxitocin- és kortizolszint tekintetében, amelyek mind a kutyákban, mind a gazdáikban jelen vannak.
Az ember-kutya interakció
Az ember-állat interakció hatásaival kapcsolatos agyi aktivitási mechanizmusok kutatása még korai szakaszában jár. Egy tanulmány azonban EEG segítségével értékelte az agyhullámokat az egyének prefrontális, frontális, parietális és occipitális lebenyében a kutyával végzett különféle tevékenységek során, és összefüggésbe hozta ezeket érzelmeik szubjektív értékelésével.
A kutyával interakcióba lépő egészséges egyének EEG-vizsgálatai dokumentálták az alfa teljesítményspektrumokat, amelyek relaxációt és agyi nyugalmi állapotot jeleznek, amely jelentősen megnőtt a kutyával való játék és a sétálás során. Ezzel szemben a béta teljesítményspektrumok jelentős növekedését figyelték meg a kutyával végzett masszázs, ápolás és játéktevékenységek során, ami azt jelzi, hogy stressz hiányában jobb a koncentráció.
Ezenkívül a kutya etetése, masszírozása és ölelése olyan tevékenységek voltak, amelyek pozitív hatással voltak a résztvevők hangulatára, és alacsony stresszszinttel jártak.
Szerkesztői megjegyzés:
A kutyatartás számos egészségügyi előnnyel járhat, bár tanácsos hangsúlyozni a következő szempontokat:
- A kutyatartás 10-15 évre szóló elkötelezettséget jelent.
- A legtöbb ember túléli a kutyáját.
- A társbetegségben szenvedő idősebb felnőtt betegeknek előre kell gondolkodni, terveket kell készíteniük állataik jövőbeni gondozására, amikor esetleg már nem tudják közvetlenül ellátni őket.
- A kutyák gyorsan családtagokká válnak, és elhalálozásuk olyan megterhelő gyászt válthat ki, mint egy rokon elvesztése.
- A kutyatartás, olyan jól dokumentált előnyökkel jár az ember testi és lelki egészségére nézve, amely sok ember számára jelenthet fontos tényezőt életmód váltásra kényszerülve.