Érdekességek
„Egy kicsi mozgás mindenkinek kell, a karosszékből álljanak most fel”
2023.04.02Az idősebbeknek biztosan ismerős ez a néhány sor, hiszen jó néhány évtizede minden nap este ezt hallhattuk a televízióból, és sajnos a probléma manapság még inkább aktuális. Ki a szabadba tehát, fel a karosszékből, a kanapéról: Már napi 9 perc plusz intenzív testmozgás is jót tehet az agynak. A középkorú felnőttek, akik mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitást végeznek még további 9 perc naponta és úgy tűnik ezzel javítják kognitív képességeiket. erről a kutatásról számoltak be a Journal of Epidemiology and Community Health című folyóiratban.
Az agy számára lehetséges előnyökkel járó fizikai aktivitás magában foglalja a gyors sétát, a futást vagy a kerékpározást.
A demencia megelőzéséért napi kilenc perc testmozgás már fitten tartja az agyunkat.
A testmozgás pozitív hatással van a jól-létre és a mentális képességekre, egy angliai tanulmány eredményei most azt mutatja, hogy napi kilenc perccel több testmozgás önmagában hosszú távon pótolhatja a kognitív tartalékokat.
A demencia kiszámíthatatlan, és bárkit érinthet. A mentális és kognitív képességek folyamatos csökkenése, amely a memória, a nyelv, a memória és a karakterváltozás elvesztéséhez vezethet, és napjainkban egyre több embert érint. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmánya szerint a demencia esetek száma világszerte mintegy 40 százalékkal fog növekedni 2030-ra. Ennek oka: a demográfiai változások és a modern társadalom változó életmódbeli tényezői.
Csak Németországban 1,8 millió ember szenved demenciában és az esetek száma évente mintegy 40 000-rel nő – és ez a tendencia folyamatosan növekszik.
A tanulmány megállapításai alapján még a mindennapi viselkedésben bekövetkező kis eltérések is fontosak lehetnek a megismerés szempontjából.
Korábbi ezzel a területtel foglalkozó tanulmányokban számos tudásbéli hiányosság volt felfedezhető, a régebbi tanulmányok lehetséges kapcsolatot állapítottak meg a fizikai aktivitás és a megnövekedett kognitív tartalékok között - beleértve a kognitív hanyatlás későbbi kezdetét is. A fizikai aktivitás legfontosabb összetevőit azonban, mint például a testmozgás intenzitását azonban kellőképpen nem vizsgálták, nem dokumentálták az alvás időtartamát sem, gyakran csak 1 vagy 2 különböző tevékenységre összpontosíttak.
A kutatók közel 4,500 alanytól gyűjtenek adatokat
Az új tanulmányban a kutatók közel 4 500 résztvevőt vizsgáltak, akiket gyermekkorul óta megfigyelés alatt tartottak. A vizsgálatba bevont személyek átlagéletkora 47 év volt, túlnyomórészt fehérek, nők (52%), házasok (66%) és döntően magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek és csak alkalmanként fogyasztottak kevés alkoholt, és körülbelül 50% -uk dohányzott.
A kutatók biometrikus adatokat, valamint egészségre, demográfiai és életmódra vonatkozó információkat gyűjtöttek. Minden résztvevő gyorsulásmérőt viselt a combján legalább napi 7 órán keresztül megszakítás nélkül, legfeljebb 7 napig, hogy rögzítse a fizikai aktivitást, de az ülési időt és az alvás időtartamát is.
A készülék képes volt érzékelni mind a különböző mozgásmintákat, mind a gyorsulások intenzitását, ily módon megkülönböztethető volt az intenzív fizikai aktivitás a lassú járástól, az állástól és az üléstől.
A könnyű intenzitású mozgások közé tartozik a gyaloglás és a normál tevékenységek otthon vagy irodában, míg az intenzív fizikai tevékenységek közé tartozik a gyors séta vagy futás, amely a pulzusszám emelkedésével járt együtt. Az ülve vagy fekve töltött időt az érzékelő a combok dőlésszöge alapján különböztette meg az állástól.
A vizsgálat eredményei
Egy átlagos napon a résztvevők átlagosan 51 percet töltöttek intenzív fizikai aktivitással, több, mint 5 és fél órát könnyű fizikai aktivitással, és valamivel több, mint 9 órát üléssel és 8 órát alvással.
A kutatók kiszámították a verbális memória és a végrehajtó funkció összesített pontszámát. Statisztikai módszerekkel dolgoztak, hogy megvizsgálják a kogníció és a fizikai aktivitás közötti összefüggéseket a napi mozgás minden összetevőjének összefüggésében.
Elemzésük eredménye alapján pozitív összefüggést mutatott az intenzív fizikai aktivitás és a megismerés között az összes egyéb viselkedéshez képest, figyelembe véve a szociodemográfiai tényezőket, a nemet, az életkort, az iskolai végzettséget és a családi állapotot.
A kapott összefüggés csökkent az egészségi állapot, a szív- és érrendszeri betegségek, a testi fogyatékosság, valamint az életmódbeli tényezők, az alkoholfogyasztás és a dohányzási szokások figyelembevétele után.
Az ülésidő további statisztikai kiigazítás után is pozitívan kapcsolódott a megismeréshez, valószínűleg ez olyan tevékenységeknek köszönhető, mint az olvasás.
És ami, a demencia megelőzése szempontjából a legfontabb tényező, hogy a több testmozgás jobb kognitív tényezőkkel társult.
A tudósok 1,3% -os javulást találtak a kognitív képességekben az átlaghoz képest, miután az ülő tevékenységet 7-9 perc intenzív fizikai aktivitás követte.
A kutatók megállapítása szerint a fizikai aktivitás volt a legnagyobb hatással a munkamemóriára és a mentális folyamatokra, például a tervezésre és a szervezésre.
Az eredmények összhangban vannak azzal az egyre növekvő konszenzussal, hogy egy bizonyos mennyiségű testmozgás is jobb, mint a semmi, amikor az agy egészségéről van szó. Az orvosoknak tehát ösztönözniük kell betegeiket, hogy vegyenek fel egy gyors 10 perces sétát a napi rutinjukba, és szakítsák meg a hosszú ülési időszakokat rövid mozgási szünetekkel, hiszen a sport- és mozgásjátékok segítenek a depresszióban vagy mentális egészségügyi problémákkal küzdő gyermekeknek és serdülőknek egyaránt, úgy tűnik, hogy napi néhány perc erőteljes testmozgás közel 40% -kal csökkenti a halálozás kockázatát.
https://jech.bmj.com/content/77/3/189
