Érdekességek
A csontok egészsége és a fizikai terhelés összefüggése (I.)
2023.02.24A fizikai terhelésnek az emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgáló tanulmányok egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy mindannyiunknak mozognunk kell, a kisgyermekektől az időskorig.
Eközben igen szomorú tény, hogy világszerte növekszik a fizikai hipoaktivitás, vagyis a többnyire ülő életmód mértéke.
Az idei év elején Párizsban rendezték meg az Osteoporosis Research and Information Group (GRIO) 36. tudományos konferenciát. Ez egy kiváló alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet arra a már remélhetőleg mindenki előtt ismert tényre, hogy a fizikai aktivitás jelentős hatással van az emberi csonttömeg struktúrájára, vagyis felépítésére és annak élethosszig tartó megőrzésére.
Mindenki előtt ismertek a rendszeres testmozgásról és annak előnyeiről szóló megállapítások.
De tudja-e mindenki, hogy a rendszeres testmozgás milyen szerepet játszik csontjaink egészségében?
A csontritkulást szinte gyógyszerek nélkül lehet megelőzni, illetve kezelni.
Sport és az oszteogenezis
Bizonyos sportágak, bizonyos mozgásformák jobban befolyásolják a csontok egészségét, mint mások. A fizikai tevékenységek a megfelelő földi gravitációs erőkhöz kapcsolódnak. Ilyen például a súlyemelés, amikor ez az erő a testsúly háromszorosa-hétszerese, a különböző ugrások, amikor a testsúlyunk kétszerese vagy akár nyolcszorosa), vagy például a futás (1,5-3-szoros) és a gyaloglás esetében 1x-szeres lehet. Ezek a mechanikai terhelések összetett módon, de serkentik az oszteoblasztokat működését, vagyis a csontsejteket építő, újjáépítő, azok működését elősegítő folyamatokat.
Ezzel szemben vannak olyan, ebből a szempontból nem hatásos sportok, sportágak – például a kerékpározás és az úszás – amelyek kevésbé oszteogének, vagyis csontképző hatásai révén nemigen enyhíthetik a csontritkulást és mint ilyenek, lényegesen kevésbé előnyösek a csontképződés szempontjából. Ezekben a megállapításokban persze nincs semmi újdonság, kivéve azt, hogy a legújabb tudományos adatok nem ennyire egyértelműek, hiszen például az úszóknál a csonttömeg megnövekedhet, különösen a felső végtagjaiknál, a kerékpárosok esetében pedig az alsó végtagoknál. Ne felejtsük el azt sem, hogy a versenyszerűen sportolók nagyon sok szárazföldi edzést végeznek a kondicionáló teremben.
A kutatókat az olyan úgynevezett aszimmetriás terhelést jelentő sportok érdeklik különösebben, mint a tenisz, a vívás és a baseball, ahol az egyik kar vagy láb jobban terhelődik, mint a másik. Ennek az az oka, hogy a kevésbé aktív végtag az aktívabb végtag belső kontrolljaként működhet. Ezen túlmenően a teniszezők között komoly eltéréseket figyeltek meg a csontsűrűségben különösen a humerus corticalis vagyis a felkarcsont hosszú csöves csontjainak területén, vagy a vívóknál az elöl lévő láb esetében.
Gyermekkori oszteoporosis
A serdülőkorban végzett fizikai aktivitás alapozza meg és növeli az egészséges felnőttkori csontozat esélyét. A prepubertás időszakban végzett intenzív testmozgás tartós előnyökkel jár a csontok geometriai paraméterei tekintetében.
A csont-remodelling, vagyis a csontok újjáépülésének számítógépes szimulációja szerint a csontritkulás megjelenése 13 évvel késik, ha a fiatal felnőttek adott területének csontsűrűsége 10%-kal magasabb az átlagnál.
A pubertás előtti időszak és a pubertás korai szakasza az az időszak, amelyre ma úgy tekintenek, mint arra a lehetőségre, amikor az un. csúcs csonttömeg leginkább növelhető.
Köztudott azonban, hogy a csont ásványi sűrűségénél (BMD) talán még fontosabb, az a csontméret.
A legtöbb csontokkal foglalkozó tanulmány azonban még mindig az ásványi anyag sűrűségéről, vagyis a BMD-ről szól. Például kutatók 22 olyan vizsgálat elemző analízisét végezték el, amelyeket gyermekeken és serdülőkön végeztek. A gyakorlati beavatkozások közé tartoztak a játékok, a tánc, az ellenállással szembeni edzés és az ugráló gyakorlatok.
A pubertás korú gyermekeknél végzett vizsgálatok mindegyike a testmozgásnak a csontokra gyakorolt pozitív hatásáról számolt be.
A csontparaméterek átlagos növekedése 6 hónap alatt 0,9–4,9%-os volt a prepubertás, vagyis a pubertás kor előtti gyermekeknél, 1,1–5,5%-os a korai pubertás korú gyermekeknél és 0,3–1,9%-os a pubertás korú gyermekeknél a kontrollokhoz képest.
Egy női teniszezőkön és squash játékosokon végzett tanulmány kimutatta, hogy a serdülőkorban végzett fizikai aktivitás kulcsfontosságú a csonttömeg maximalizálásában. Míg felnőtteknél fennáll a testmozgás által kiváltott csontgyarapodás lehetősége, az előny azonban körülbelül kétszer nagyobb, ha a nők a menarche előtt vagy az előtt kezdik játékoskarrierjüket (a felkarcsont esetében a különbség, 17–24%-os volt), mint a menarche után, amikor 8-14%-os.
(folytatjuk)
