Érdekességek

Az ízlelésnek és a szaglásnak kifejezett, tudományosan igazolt kapcsolata van a testmozgással. Az ízlelés és a szaglás világnapja kapcsán

Az ízlelés és a szaglás világnapját minden évben 2021-óta szeptember 14-én ünnepeljük. A kezdeményezést a World Taste & Smell Association hívta életre, közvetlenül a koronavírus-világjárvány idején. Ekkor ugyanis emberek milliói tapasztalták meg világszerte, milyen drasztikus életminőség-romlással jár e két kulcsfontosságú érzékszerv átmeneti vagy tartós elvesztése.

A fizikai aktivitásnak jól ismert élettani hatásai vannak és érdekes módon a rendszeres testmozgás ezen a téren is segíthet. Bár empirikus feltételezések szerint ezek a hatások kiterjednek a nyáltermelés és akár az étvágy változására is, a testmozgás szájüregi biokémiára gyakorolt ​​hatása, valamint az ízérzékeléssel való lehetséges kölcsönhatását tudományos módon vizsgálták. A fizikai aktivitás ugyanis mind rövid távon, mind közvetlenül az edzés után, illetve mind hosszú távon, rendszeres sportolás esetén jelentősen befolyásolja, hogyan érzékeljük az illatokat és az ízeket.

Ez a feltáró jellegű vizsgálat a fizikai aktivitás nyálösszetételre, valamint az édes és keserű ízek intenzitásának érzékelésére gyakorolt ​​hatását elemezte, összehasonlítva a nagy intenzitású intervallumedzést (HIIT) és a mérsékelt intenzitású folyamatos edzést (MICT) aktív és ülő életmódot folytató egyének körében. A vizsgálatban 36 fő – 18 férfi és 18 nő – vett részt, közülük 18 ülő életmódot, míg 18 aktív életformát folytatott. Felmérték a nyáltermelés sebességét és az ízintenzitást a kétféle edzés előtt és után. A nyálvizsgálat kiterjedt a szekréciós sebesség és az összfehérje-koncentráció mérésére, valamint a fehérjeprofilok elemzésére is.

Az eredmények azt mutatták, hogy a MICT jelentősen növelte az édes íz intenzitásának megítélését az aktív egyének körében, míg a HIIT ugyanezt a hatást az ülő életmódot folytatóknál váltotta ki.

A keserű íz intenzitása tekintetében nem figyeltek meg változást. Edzés után csökkent a nyáltermelés sebessége, ugyanakkor nőtt a fehérjekoncentráció. A testmozgás nyálfehérje-profilra gyakorolt ​​hatása azonban függött a résztvevők aktivitási szintjétől (aktív vagy ülő életmód) és az edzés típusától.

A feltáró jellegű vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a fizikai aktivitás nyálösszetételre és ízérzékelésre gyakorolt ​​hatása az edzés intenzitásától és az életmódtól (aktív vagy ülő) függően változhat. Ezért a fizikai aktivitást is magában foglaló táplálkozási stratégiák kialakításakor figyelembe kell venni ezeket a szempontokat.

Hogyan hat a mozgás a szaglásra?

Krónikus hatás, hosszú távú javulás: A kutatások szerint a rendszeres testmozgást végzőknél jelentősen alacsonyabb a szaglásromlás kockázata az életkor előrehaladtával. A fizikai aktivitás javítja a szaglási küszöböt, az illatok megkülönböztetésének és azonosításának képességét.

Jobb orrlégzés: Edzés közben növekszik a véráramlás és a tüdőkapacitás, a táguló erek és a kitisztuló légutak miatt pedig az illatmolekulák könnyebben elérik a szaglóreceptorokat.

Hogyan hat a mozgás az ízlelésre?

Akut hatás, azonnali intenzitás-változás: Közvetlenül egy intenzívebb edzés után megváltozik az ízek érzékelése. A szisztematikus kutatások szerint ilyenkor fokozódik az édes íz iránti érzékenység és vágy, mivel a szervezet gyorsan pótolni akarja az elégetett szénhidrátokat.

A sós íz preferenciája: Az izzadással sót és így nátriumot veszítünk, ezért az edzés utáni órákban a szervezet jobban kívánja a sós ételeket, miközben magát a só intenzitását kevésbé érezzük erősnek, így többet bír el a szervezet belőle a hiány pótlására.

Miért történik mindez?

A mozgás átmenetileg megváltoztatja az olyan anyagcsere-hormonok szintjét, mint az inzulin, a leptin és a ghrelin, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az agy íz- és éhségközpontjával. Az edzés során – a szimpatikus idegrendszeri aktivitás miatt – csökken a nyálelválasztás, viszont megnő a nyálban található fehérjék koncentrációja, ami megváltoztatja az ízmolekulák kötődését a nyelv receptoraihoz. A rendszeres testmozgás a sport fokozza az agyi vérkeringést és a neuroplaszticitást, vagyis az idegsejtek rugalmasságát, ami támogatja a szenzoros információk feldolgozását az agyban.

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC7551851/

További híreink