Érdekességek

MIKÉPPEN BEFOLYÁSOLJA A TESTMOZGÁS AZ AGYAT: AZ EDZÉS OKOSABBÁ TESZ? I.

EDZÉS, MINT MOTIVÁCIÓS TÉNYEZŐ 

A hosszú időtartamú testmozgás - legyen az akár futás, kerékpározás, evezés, vagy a jóga okozta stretching - közben sokakban felmerül, hogy mi is történik ezen időtartam alatt az elménkkel?

A vizsgálódások alapján kiderült, hogy a testmozgás nem csak a hangulatunkat javíthatja, de segíti a memóriát és elősegíti a koncentrációt.

MI TÖRTÉNIK AZ AGYUNKKAL EDZÉS KÖZBEN?

Az agyunk egy folyamatosan és plasztikusan alkalmazkodó, központi szerepet betöltő irányító szervünk, amely minden minket érő ingert befogad, átalakít, újra alakít, és ezáltal folyamatosan, egész életünk során alkalmazkodik a szervezetből és a külső környezetből érkező ingerekre.

Mindannyian tudjuk, hogy amikor fizikai munkát végzünk, sportolunk a véráramlásunk növekszik, és gyakran egészségesebbnek, pozitívabbnak érezzük magunkat. Amellett, hogy ezek a testi érzések legtöbbünkben jelentkeznek, tanulmányok kimutatták, hogy a testmozgás tudat alatt befolyásolja az agyunk működését.

Kezdjük néhány kulcsfontosságú területtel:

Agyunk működése neurobiológiai szinten, vagyis a neurogenezis során új neuronokat/idegsejtek hoz létre és a neurális hálózatok növekedéséből és javulásából származik.

De miképpen befolyásolja ezeket a folyamatokat a testmozgás? Nos, a tudósokat leginkább négy különböző szintű változás érdekli.

1) Molekuláris és sejtes változások során a legfontosabb mechanizmus, hogy közvetíti a széles körű neurotrófiás (növekedési) tényezőket.

Ezek a következők:

Agyi eredetű neurotróf faktor (BDNF): egy fehérje, amely elősegíti a neuronok növekedését. Ez az agy természetes serkentője, befolyásolja a tanulást, a memóriát és a mentális egészséget egyaránt.

Inzulin-szerű növekedési faktor (IGF-1): egy fehérje, amely együtt működik a BDNF-el a tanulási folyamatokban. Ez is hasonlóan működik, mint az inzulin és így glükóz kerül az agyba.

Vaszkuláris endothel növekedési faktor (VEGF): olyan fehérje, amely serkenti az új erek kialakulását. Ez egy angiogenezisnek nevezett folyamat, amely fontos, mivel az új sejteknek, új erekre folyamatosan szükségük van.

2) Neurotranszmitterek a szervezet kémiai hírvivői. Ezen a molekulák nélkül egyetlen üzenetet, ingert sem lehetne egyik sejtből a másikba eljuttatni

Ilyenek a következők:

Szerotonin – ezt nevezhetjük akár „hangulat” hormonnak is, amely szintén növeli a megismerést, a jutalomérzést, elősegíti a tanulás, és a memóriát.

Dopamin – Ezt hívhatjuk a „motiváció” molekulának, amely folyamatosan arra ösztönöz minket, hogy ismételjük meg a minket érő, tápláló hasznos tapasztalatainkat.

Noradrenalin – ez a stressz választ kiváltó molekula, amely az adrenalinnal együtt elősegíti az alkalmazkodást, növelve a pulzusszámot, és így elősegíti a vér kipumpálódását a szívből.

Amikor fizikai edzést végzünk, ezek a hormonok azonnal felszabadulnak, szabályozva ezáltal a hangulatunkat, mintegy finom hangolva a figyelmünket, és növelve a tanulásunkat.

3) Funkcionális, működésbeli és strukturális, vagyis szerkezeti agyi változások történnek miközben fizikai aktivitást végzünk. Ez elsősorban két kulcsfontosságú agyi területen következik be:

Prefrontális kéreg –, ezt a területet arra használja az agy, hogy a döntéseket hozzuk tervezzünk, valamint ezáltal kifejezzük személyiségünket.

Hippocampus –, ez az agyi terület azon része, ahol tároljuk az új emlékeket.

A rendszeres testmozgás növeli a szürkeállomány térfogatát az agy mindkét területén – méretük növekszik, és a más részekkel való kapcsolatuk megerősödik. Mindegyik segít kezelni a stresszt és az érzelmeinket, így minél jobban működnek, annál hatékonyabban tudjuk kezelni az ilyen erős érzéseket. A testmozgás segít több oxigént és tápanyagot szállítani ezekre a területekre, és javítja az anyagcsere végtermékek eltávolítását.

4) A társadalmi-érzelmi változások akkor következnek be, amikor eddzünk, gyakorolunk, ami hatással van alvási stresszünkre és hangulatunkra stb., valamint kognitív funkcióinkra, beleértve a memóriát, a figyelmet és a döntéshozatalt is.

Amellett, hogy a rendszeres testmozgás, sport közvetlenül befolyásolja az agyat, a testmozgás egyben csökkenti is a perifériás kockázati tényezőket, a kognitív hanyatlást, mint például a magas vérnyomás és az inzulin rezisztencia –, amely összetevői metabolikus szindrómának és növelik a kockázatát az agyi diszfunkciónak és a neurodegenerációnak (ami az idegsejtek szerkezeti és funkcionális sérülését vagy előrehaladott pusztulását jelenti).

Felmerül a kérdés, hogy van-e olyan típusú testmozgás, amely kifejezetten fokozza az agy működését? aki révén edzhetjük az agyunkat?

A freestyle mozgásformák gyakorlása, mint például a hip-hop tánc vagy gördeszka,  különösen előnyös lehet az agy számára, mert ezek kifejezett kihívásokat jelentenek az agyunk működése szempontjából, hogy folyamatosan kreatívok legyünk. (folytatjuk)

Készült Bronwyn Griffiths írása nyomán

https://www.polar.com/blog/how-exercise-affects-the-brain/?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_campaign=polar_newsletter&utm_content=running_wk16

További híreink