Érdekességek

Az „Aktív Öregedés” program az egyetlen egészséges alternatíva? III.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által hirdetett „aktív öregedés” elképzelés szerint a fizikailag aktívabb idős felnőttek, függetlenek és elkötelezettek maradnak. Ez a koncepció, bár jó szándékú, nem túl reális és könnyen elbátortalaníthatja azokat az egyéneket, akik az idős kor pszichológiai vagy fizikai korlátjaitól szenvednek.

A program nem mindig veszi figyelembe az egyének és a kultúrák közötti sokféleséget sem, ezeket a következtetéseket az Argentin Pszichiátriai Társaság Geriátriai Pszichiátriai Szakosztálya ismertette a XXXVI. Argentin Pszichiátriai Kongresszuson.

A fizikai szempontból aktív élet nem lehet teher

Gyakorlatilag kevesen kérdőjelezik meg, hogy a fizikai aktivitásnak van-e egészségügyi előnye, és úgy vélik, hogy soha nem késő elkezdeni mozogni. A kongresszus egyik 90 éves orvos végzettséggel rendelkező előadója több mint 45 tippje között, hogy miképpen lehet aktív érett öregkorig élni és lassan és szépen "érni", hat ajánlást ad a testmozgásra. Ezek közé tartozik a napi legalább két mérföldes gyaloglás, a minden napi úszás kipróbálása, a jóga technikáinak megtanulása és gyakorlása, a nehéz tárgyak szándékos emelése (ellenállással végzett edzés) és az egyensúly megteremtése.

"Az idősebb felnőttek körében a testmozgást ösztönző egészségügyi szakemberek számára kulcsfontosságú, hogy tudják, mire kell figyelniük, és hogyan kell azonosítani azokat a helyzeteket, amelyek motiválják az embert a testmozgásra. Például lehet, hogy az unokájukat sétáltatják le a fagylaltozóba"

"A testmozgás nem lehet teher. Ha valaki még soha nem sétált, nem kényszeríteném arra, hogy csak azért sétáljon, mert muszáj. Talán akkor fedezik fel a jólétet, amikor találkoznak az unokáikkal vagy olvasnak valakivel. Hiszünk abban, hogy a jóllét összefügg a mobilitással, de ahhoz, hogy valaki mozogjon, motivációra van szüksége. És amíg ez nem történik meg, addig nem lesz változás" – mondta egy ápolási és rehabilitációs központ orvosigazgatója az argentin San Miguelben, amely 180 idős személynek ad otthont, akiknek átlagéletkora 82 év. mondta Díaz.

Egy pszichiáter és pszichoanalitikus, az Argentin Pszichoanalitikus Szövetség Idősebb Felnőttek Osztályának korábbi igazgatója szerint "Az öregedés nem betegség, bár növeli a sebezhetőséget”. Véleménye szerint: „A fizikai aktivitás javaslata nem az egyetlen "ellenszer, az öregedés közbeni nyugalom még jobb védelmet nyújt az élet viharai ellen. Az aktív öregedési programok elősegítik a fizikai aktivitást, mert könnyebb sétálni valakivel, mint irodalmi vitát folytatni vele. A cél azonban az, hogy megteremtsük a csoporthoz tartozás érzését. Ez nem rossz, de nem helyettesíti a családot. A csoporthoz tartozás jelentőssége, hogy betöltse azt a helyet, amelyet egykor gyermekei, unokái és tanítványai töltöttek be.

"Amikor a modern társadalomban a változás áradata ilyen gyorsan rohan, a tudás "programozott fokozatos megszüntetése" következik be, és a tapasztalat iránti igény csökken. Kevésbé értékes, így az idősebb felnőttek gyakran jobban érzik magukat, ha találnak valakit, aki hajlandó érdeklődést mutatni a történeteik iránt. A legjobb terapeuta az, aki hallgat és nem feltétlenül az, aki sétára vagy biciklizésre hívja őket" – zárta gondolatait az előadó.

Szerkesztői megjegyzés: három részben mutattuk be, hogy egy igencsak komoly társadalmi jelenségről, nevezetesen az öregedésről és annak mikéntjéről milyen sokféle elképzelés hangzott el egy Argentinában a közelmúltban megrendezett geriátriai kongresszuson. A lényeg azonban abban rejlik, hogy mindenki találja meg a számára legoptimálisabb megoldást, és ebben  - ha lehet és hagyja - akkor segíteni kell.

Mi azért azt valljuk, hogy az aktív élet során is lehet elémélyedni és séta, úszás közben irodalomról, zenéről, sportról, politáról, családról beszélgetni és máris gyorsan telik az idő.

ÉS MINDENKI TUDJA, HOGY a "MOZGÁS=EGÉSZSÉG"

https://espanol.medscape.com/verarticulo/5910906

További híreink