Érdekességek

A fizikai aktivitás az egyik legjobb módja az asztmás tünetek csökkentésének

Az asztma egy alattomos ellenség, hiszen az egyik percben élvezzük a séta vagy a kerékpározás okozta kellemes élményeket, könnyen vesszük a levegőt és a tüneteink kontroll alatt vannak, a következő pillanatban azonban minden megváltozhat. Elképzelhető, hogy csak köhögéssel kezdődik vagy kicsit nehézkesebb a légzésünk és enyhén szorító az érzés a mellkasban és a tüdőben, azonban ez utóbbira már nagyon oda kell figyelni, hiszen ezek mind az asztmás roham árulkodó jelei lehetnek.

Ameddig nem végzünk fizikailag megerőltető testmozgást az asztma kontrolláltnak tűnhet, de ez nem jelenti azt, hogy kerülni kell a testmozgást.

Az elmúlt időszakban végzett ezírányú kutatások kimutatták, hogy a fizikai aktivitás javíthatja a tüdőfunkciót és javíthatja az asztmás betegek életminőségét, hiszen ahogy javul edzettségi állapot, a betegek jobb alvásról, alacsonyabb stresszről, jobb testsúlykontrollról és több tünetmentes napról számolnak be, sőt bizonyos esetekben csökkenteni is lehet a megszokott gyógyszer adagokat.

Brit kutatók 2023-ban végzett átfogó elemzése alapján az fizikai edzés csökkenti a gyulladást okozó citokinek szintjét és ezzel párhuzamosan növeli a gyulladást gátló citokinek mennyiségét. Ez segíthet megnyugtatni a krónikus légúti gyulladást, enyhíteni az asztma tüneteit.

Azok számára, akik eddig még idegenkedtek – meglévő asztmás betegségük miatt – a fizikai aktivitástól és nem mertek fizikailag aktívak lenni, sportolni, azoknak a legfontosabb javaslat, hogy csak óvatósan kezdjenek neki.

A ’Global Initiative for Asthma’ - vagyis a (GINA) az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vér Intézet által kidolgozott kampány, amelynek célja az asztma diagnosztizálásának, kezelésének és megelőzésének javítása azáltal, hogy bizonyítékokon alapuló stratégiákat biztosít a klinikusok számára világszerte - hetente kétszeri kardio- és erősítő edzést javasol, de mindig alacsony intenzitással és lassan szabad hozzákezdeni.

Az "alacsony" a könnyű terhelést, míg a "lassú" rövid, könnyű sétákat jelenti, és edzés közben mindig legyen elérhető közelségben a ’mentőinhalátort’, és természetesen szedniük kell a szakorvos által előírt gyógyszereiket a megfelelő mennyiségben.

A szabadtéri edzés során mindig tisztában kell lenni a környezeti levegő minőségével, különösen az ősz és a téli fűtési időszakban, hiszen a kémények füstje és a fűtés közben a kéményből távozó részecskék könnyen asztmás tüneteket válthatnak ki, hiszen edzés közben egyre nagyobb lesz a tüdő "szellőzése", ami azt jelenti, hogy több levegőt szívunk be és így potenciálisan több allergén és szennyezőanyag kerül szervezetünkbe.

A hőmérséklet és a páratartalom a szélsőséges értékei kockázatossá vállhatnak, hideg, száraz levegő kiszáríthatja és összehúzhatja a légutakat, ami megnehezíti a légzést.

Hogyan válasszuk ki a legjobb gyakorlattípust

• Az asztma betegségben szenvedők legyenek realisták, hiszen gyakran kisebb fizikai teljesítőképességgel rendelkeznek, mint azok, akik nem betegek.
• A bemelegítési rutin – különösen az alacsonyabb és magasabb intenzitású gyakorlatok keverékével – segíthet megelőzni az edzés által kiváltott asztmát (hörgőszűkület), és a légutak beszűkülését a nehéz fizikai tevékenység során, amely légszomjat és ziháló légzést okoz. 
• Egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy a nagy intenzitású intervallum edzés (HIIT) ígéretes lehetőség az asztmás betegek számára: a heti 3 x 20 perces intervallum edzés jelentősen javította az asztma kontrollját, hiszen a HIIT előnye, hogy a légzés időszakosan helyreáll és ez lényeges különbség a hagyományos kardiósporthoz képest, ahol az állandó terhelés gyorsabban párologtatja el a vizet a tüdőből, mint ahogy a szervezet ezt pótolni képes. Óvatosnak kell lenni, hiszen a légutak kiszáradása egyes esetekben az edzés által kiváltott asztmát válthat ki. Ezzel szemben a HIIT lehetővé teszi a légutak regenerálódását és rehidratálását az edzések között.

Egy másik közelmúltban megjelent tanulmány kimutatta, hogy a HIIT edzéseket végző asztmás személyeknek kevesebb légzési problémájuk volt, és kevésbé érezték magukat fáradtnak, szemben azon csoport tagjaival, akik állandó ütemben végezték a kardio edzést.

Választhatunk más típusú időszakos – vagyis ’stop-and-go’ – edzést is, amikor az erőnléti edzés például viszonylag rövid ideig tartó megerőltetést igényel, és közben hosszabb ideig tudunk pihenni.

Szerkesztői megjegyzés: Az egyetlen rossz döntés egy asztmás betegségben szenvedő ember számára, amennyiben a jelentkező negatív hatásoktól való félelmük miatt elkerülik, kihagyják a rendszeres testmozgás, hiszen ez olyan, mint amikor valaki a gyógyszer mellékhatásai miatt abbahagyja vagy el sem kezdi annak szedését és nem veszi tekintetbe, hogy a fő hatás miatt írták elő számára. És ne feledjük az inaktivitás növeli az elhízás és az ezzel járó egészségügyi problémák kockázatát. Az erőnlét hanyatlása pedig sokkal nehezebbé teszi a mozgást, amikor szükséges. Bármelyik választás jobb, mint a semmittevés, hiszen tudjuk a MOZGÁS= EGÉSZSÉG.

 https://www.resmedjournal.com/article/S0954-6111(23)00135-X/fulltext

További híreink