Érdekességek

Állóképességi edzés kardiovaszkuláris betegségben szenvedő pácienseknél

Az állóképességi mozgásterápia hatását még mindig alábecsülik. Körültekintően kell az egyénre szabott edzéseket megállapítani. Az edzések hosszát és intenzitását hasonlóan kell „adagolni”, mintha gyógyszeres kezelést alkalmaznánk a pácienseknél.

Az állóképességi mozgásformák képezik az alapját a mozgás és sportterápiának kardiovaszkuláris megbetegedések esetében. Számos e tárgyban végzett korábbi kutatás alátámasztja, hogy hosszabb időszak alatt mind a halálozás, mind a megbetegedések száma csökken a terápia hatására.

Figyelembe kell venni, hogy általában a kardiovaszkuláris betegek fittségi állapota nagyon alacsony, ezért a fokozatosságra kell törekedni és könnyű, rövid ideig tartó terheléssel kell kezdeni a rendszeres testmozgást, sportolást. Mindezek mellett fontos, hogy az edző, gyógytornász egyértelmű és érthető módon adja meg a feladatokat.

Cél, hogy minimum a közepes intenzitási zónát elérjük, melyet aztán később, ha a páciens szeretné és a fiziológiai állapota megengedi, magas intenzitási zónáig kell fejleszteni. Közepes intenzitási tartományban 150 perc heti mozgás ajánlott hetente 3-6 MET-tel vagy 50-100 Watt teljesítménnyel egy 70 kg-os esetében. (A MET vagy "metabolikus együttható" kifejezi, hogy bizonyos gyakorlatok elvégzéséhez mennyi energiára van szükség az alaptevékenységhez viszonyítva.) Heti kb. 6 300 KJoule (1 500 Kcal) energiafelhasználás ajánlott a mozgásterápia során. A legfrissebb adatok szerint állóképességi edzéssel a maximális pulzus 80%-a érhető el, amennyiben tünetmentes a páciens később akár 5%-al magasabb pulzus elérése is javasolható az edzéshez. Az alternatív edzésmódszerek (mint például a HIIT, vagyis a magas intenzitású intervallumos tréning) nem bizonyultak hatásosnak a koszorúér betegségben, illetve a szív elégtelenségben szenvedőknél, tehát ezt mindenképpen kerülni kell.

A szívelégtelenségben szenvedőknél mindenképpen szükséges a rendszeres fizikai terhelés megkezdése előtt egy alapos, minden területre kiterjedő kardio-pulmonáris vizsgálat, amelyben az első ventillációs (légzési) küszöbhöz képest kell megállapítani az edzés intenzitását, idejét, és ehhez kell „felírni” a mozgásterápiát, vagyis a mozgást receptre.

germanjournalsportsmedicine.com

További híreink