Érdekességek
Ülés helyett állás?
2024.12.03Nem biztos, hogy elégséges stratégia a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésére, azonban a keringési rendellenességek nagyobb kockázatához vezethet.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a kifejezetten egészségtelen hosszantartó ülés helyetti állás kedvező az anyagcsere-markerek tekintetében, míg az üléssel eltöltött több idő kedvezőtlen összefüggést mutat.
A közelmúltban jelent meg azonban egy olyan tanulmány, amelynek szerzői felmérték az álló, az ülő és az összetett álló helyzetben – mozdulatlanság állás közben – eltöltött idő dózis-hatás összefüggéseit a szív- és érrendszeri betegséggel (CVD) és az ortosztatikus, vagyis helyzetfüggő keringési betegséggel összefüggésben.
A szerzők célkitűzése tehát a napi ülés, az állás és mozdulatlanság összefüggéseinek vizsgálata a CVD és az ortosztatikus keringési betegségek előfordulásával. A vizsgálatban 83 013 felnőtt vett részt, akiknek átlagéletkora 61,3±7,8 év volt és 55,6%-uk volt nő. A napi mozgás mennyiségét gyorsulásmérővel határozták meg, az egyéb adatokat az Egyesült Királyság Biobankjából gyűjtötték.
A súlyos CVD-t koszorúér-betegségként, szívelégtelenségként, illetve sztrókként határozták meg. Az ortosztatikus keringési betegség az ortosztatikus hipotenzió, a varikózis, a krónikus vénás elégtelenség és a vénás fekély volt.
A kapott adatokból dózis-válasz függő kockázati arányokat (HR) számoltak ki, amennyiben a HR >1, azt jelenti, hogy a vizsgált változó a vizsgálati alany számára emeli a kockázatot, míg ha a HR < 1, akkor csökkent kockázatot jelent.
A 6,9±0,9 éves nyomon követés során 6 829 CVD és 2 042 ortosztatikus keringési betegség fordult elő.
Amikor az üléssel eltöltött időtartam meghaladta a napi 12 órát, az ortosztatikus keringési betegségek kockázata átlagosan 0,22 óránkénti kockázati aránnyal (HR) volt magasabb. Minden további 10 óra/nap feletti ülés 0,26-tal emelte a keringési betegségek kockázatát.
A napi 2 óránál hosszabb állás 0,11 nagyobb kockázatot jelentett minden további 30 perc/nap üléssel eltöltött idő után.
A súlyos szív- és érrendszeri betegségek esetében, amikor az üléssel eltöltött idő meghaladta a napi 12 órát, a kockázat átlagosan 0,13 volt magasabb. Minden egy órával hosszabb üléssel eltöltött idő pedig 0,15-tel nagyobb kockázattal járt. Az állással eltöltött idő viszont nem járt jelentősen nagyobb szív- és érrendszeri kockázattal.
A tanulmány eredményeit összefoglalva az a következtetés vonható le, hogy az állással eltöltött idő nem mutatott összefüggést a szív- és érrendszeri betegségek kockázat növekedésével, azonban magasabb ortosztatikus keringési betegségek kockázatát jelentette.
A napi 10 óra feletti üléssel töltött idő azonban mind az ortosztatikus keringési betegségek előfordulásának, mind nagyobb CVD-kockázatának növekedésével járt együtt
A betegségek kockázati arányának növekedését tehát elsősorban az ülés okozta.
Eredményeink összességében azt mutatják, hogy a z állással eltöltött idő növekedése nem csökkentette a súlyos szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, azonban magasabb ortosztatikus keringési betegségek kockázatához vezethet.
Szerkesztői megjegyzés: Önmagában az állással eltöltött idő növelése tehát nem biztos, hogy elégséges stratégia a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésére, és ráadásul a keringési rendellenességek nagyobb kockázatához vezethet. Ez a megállapítás a jövőt illetően ezért is fontos, mert sokszor hangzik el jó tanácsként, hogy például állva dolgozzunk a képernyő előtt, pedig ez – ha közben nem mozgunk – növeli a keringési betegségek megjelenésnek kockázatát, vagyis a mozgás a lényeg és nem csak az ülésidő csökkentése és az állással eltöltött idő növelése.
https://academic.oup.com/ije/article/53/6/dyae136/7822310?login=false
