Érdekességek

Szálljunk ki a SZÉKBŐL lehetőleg minél gyakrabban

Mert ha ezt nem tesszük meg legalább óránként 5 percre, akkor érdemes elgondolkodni, hogy mi is történik testünkkel, ha egész nap csak ülünk, ülünk és ülünk.
Gondolkodjunk el közösen azon, hogy ez az esetleges napi rutin milyen hatással van az egészségünkre, de nem csak a pillanatnyi egészségre, hanem tekintsünk a jövőbeni egészségünkre. És ha valaki már unos-untalan ezt hallja a szakemberektől, és nem is akar hallani erről, akkor is tudnia kell azokról a negatív hatásokról, amelyek jó esetben csak néhány év múlva mutatkoznak meg egészségünkben.

10 000 lépés naponta.

Ez az ajánlott napi lépésszám egy felnőtt számára, hogy egészséges és fitt maradjon. Egy esős napon mondjuk otthon vagy az otthoni irodánkban, amikor a napi sétatávunk maximum az ágy, a fürdőszoba, a konyha és a kanapé közötti szakaszokra korlátozódik, büszkék vagyunk-e megtett 1 000 lépésre.

Ha erre a kérdésre az a rövid válasz, hogy IGEN, akkor ez nagyon szomorú. De sokakban remélhetőleg felmerül, hogy ez a napi rutin veszélyes is lehet egészségünkre, érdemes lenne ezen változtatni, mi történik, ha csak hetente egyszer mozdulunk ki otthonunkból, akkor is maximum bevásárlás céljából vagy valami hivatalos ügy elintézése céljából?

Fogalmazzuk meg röviden a választ: igen.

Ez így van: Az izmok megerősödnek, amikor eddzük őket. Valójában elég akár ülő helyzetben is egyszerűen megfeszíteni izmainkat. Ezzel szemben nagyon gyorsan „elfelejtik” a működésüket, amikor nem használjuk őket.

Irodalmi adatok bizonyítják, hogy amennyiben valaki két héten keresztül 85%-kal csökkenti a napi lépésszámát, akkor +7%-kal megnő a zsírtömege, -7%-al csökken a teljesítőképessége és elvesztheti izomtömegének jelentős részét.

Ha tehát két hétig a szokásos lépésszámunk 85%-át tesszük meg, vagyis 15%-kal kevesebbet mozgunk, az izmokra és az általános fizikai állapotra többféle hatással lehet. Az izmok reagálnak a terhelés változására, így az aktivitás csökkentése az alábbi következményekkel járhat:

1. Izomtömeg csökkenése (atrophia): Még egy ilyen rövid, kéthetes időszakban is elkezdődhet az izomtömeg lassú csökkenése, főleg a lábak izomzatában. Az izomszövetek folyamatos terhelést igényelnek, hogy megőrizzék méretüket és erejüket, így, amennyiben a mozgás mennyisége, mértéke csökken, az izmok is elkezdhetnek veszíteni tömegükből.

2. Csökkent izomerő: Mivel kevesebb stimuláció éri az izmokat, az erőnlétünk is csökkenhet. Ez nem lesz drámai két hét alatt, de érezhető különbséget jelenthet a fizikai teljesítőképességben, például, amennyiben egy betegség után szeretnénk visszatérni a megszokott aktivitási szintünkhöz.

3. Csökkent állóképesség: Az izmok mellett a keringési rendszer is alkalmazkodik a csökkent mozgáshoz. Ez azt eredményezi, hogy a szív- és érrendszer működése kissé gyengülhet, így a visszatéréskor az állóképességünk kisebb lehet, melynek következtében gyorsabban elfáradhatunk.

4. Izommerevség, rugalmasság csökkenése: Az izmok kevesebb mozgás mellett merevebbek, rugalmatlanabbak lehetnek. Az ízületek mozgástartománya is beszűkülhet, ami kényelmetlenséget okozhat, különösen az újrakezdésnél.

5. Csökkenő anyagcsere-aktivitás: Az izmok aktív, élő szövetek, amelyek nyugalomban is, de mozgás esetén főleg nagyban hozzájárulnak energiaigényük révén a felesleges kalóriaelégetéséhez. Ha kevesebbet mozgunk, az anyagcserénk is lelassulhat, ami hosszabb távon testsúly növekedéshez vagy zsírtömeg gyarapodáshoz vezethet.

Tehát amennyiben egész nap a számítógép képernyője előtt és/vagy a kanapén élvezzük a labdarúgó bajnokok ligájának mérkőzéseit, bár testünk bizonyos izmai megfeszülnek egyszerűen azért, hogy lehetővé tegyük az ülő helyzetet: a térdünkét és azokat, amelyek hajlítják a csípőnket, és azokat, amelyek függőlegesen tartják a gerincünket (hogy ne essünk csak úgy rá az asztalra).

Az alsó láb, a comb és a hát felső izmai viszont ellazulnak, kikapcsolódnak egész nap. Ha túlzásba esünk, előbb-utóbb elfelejtenek újra bekapcsolni. A tünetek hátfájásban, nyaki feszültségben és általában merev izmokban nyilvánulnak meg.

Harc a sporttal?
Ma viszont már mindannyian tudjuk, mindenkiben tudatosodik: a testmozgás jótékony hatású, és sok probléma megoldása. A hátfájás azonnali leküzdését ne rögtön 10 kilométeres futással vagy intenzív HIIT edzéssel kezdjük, mert ez nem okos ötlet. Az izmaink hirtelen túlterheltek lesznek, mert már régóta nem kellett ennyi munkát végezniük. Hirtelen be kell hajlítani a térdet, vagy egyenes háttal kell edzeni? Az izmok rég elfelejtették, hogyan kell ezt csinálni. A szokatlan mozgások növelik a sérülések kockázatát sportolás közben. Ha mégis épségben hazaérünk az edzésről, akkor a testünk ezt fájdalommal „hálálja” meg – egyszerűen a megszokottól eltérő helyeken végzett megterhelés okán, amikor végre felállítjuk magunkat a kanapéról.

A végére akkor a jó hír: nincs minden veszve. Szerencsére az emberi szervezet elég gyorsan tud alkalmazkodni, ha megváltoztatjuk szokásainkat. A hátfájás és a feszültség leküzdése érdekében pedig mindenekelőtt egy dolgot kell tennünk: az izmok egyenletes eloszlását az egész testben.

Tehát ha általában egész nap ülünk is, munka közben és után igyekezzünk minél többet felállni, járkálni.

Ha az ujjaink nyolc órán keresztül zongoráztak a billentyűzeten, akkor jó, ha a nap folyamán hébe-hóba többször kinyújtjuk őket.

Ahhoz, hogy a merev testet gyakori testmozgással ellensúlyozzuk, könnyed sportok javasoltak, különösen az elején. Hosszú séták, jóga kezdőknek. Így minden izmunk újra megtanulja, hogy van értelme és célja – és hamarosan készen áll a kocogás első körére.

További híreink