Érdekességek

Aktív öregedés

A gazdaságilag fejlett országokban a lakosság átlagos várható élettartama évről évre növekszik. De mi a helyzet az időskori életminőséggel? Hamarosan a múlté lesz a törékeny, fájdalomtól gyötört 80 évesek képe?  a szomszédos Ausztriában az „Aktív öregedés”” kutatási platform részeként a táplálkozástudomány, a sporttudomány és a farmakognózia (a természetes eredetű gyógyszerekkel foglalkozó tudományág latin elnevezése) területéről érkezett interdiszciplináris csapat célja, hogy a lehető legkevésbé fájdalmas és lehető legkevesebb gyógyszer szedése révén járuljon hozzá az aktív öregedéshez.

2010-ben a 99 éves londoni Fauja Singh váltóként indult a Frankfurti Maratonon (42 198 m). Bár ez inkább kivétel volt, mint szabály, de példája mindenképpen megerősíti, hogy aktív, eseménydús élet idős korban is lehetséges. Az említett kutatási program keretében részt vevő tudósok azt vizsgálják, hogy a testmozgás és a táplálkozás hogyan befolyásolja a különböző fizikai állapotú idős emberek egészségét és mobilitását.

A program célcsoportja: a 80+ korosztály

A kutatási projekt középpontjában a 80 év felettiek állnak: A Bécsi Nyugdíjas Rezidensek Kuratóriumával együttműködve kifejezetten erre a célcsoportra szabott mozgás- és táplálkozási programokat valósítanak meg, és egy kezdeti kétéves időszak alatt felmérik és elemzik a rendelkezésre álló adatokat. Annak ellenére, hogy a gazdaságilag fejlettebb világban egyre inkább öregszenek az emberek, még mindig kevés az olyan átfogó tanulmányok, amelyek a mozgás és a táplálkozás időskori életminőségre gyakorolt ​​hatásait vizsgálnák.

Idősek esetében kevesebb lesz az izomtömeg, több lesz az elesés, a következmény törés, ficam és így rosszabb életminőség

Elsősorban az izomvesztés, az úgynevezett szarkopénia okoz problémákat az idősek között. Ehhez olyan egészségügyi problémák társulnak, amelyeket valószínűleg szüleinktől, nagyszüleinktől ismerhetünk például ilyen a combnyak - elesés vagy akár spontán - törése. Ennek megelőzésére és így az életminőség javulására még mindig az aktív, rendszeres testmozgás a legolcsóbb, és a legegyszerűbb módszer, és ez még akkor is segíthet, ha az izomvesztéssel járó állapot már előrehaladott. Az emberek már 30 éves korukban kezdik elveszíteni az izomtömegüket. ami, a későbbiekben igen jelentőssé válik, azonban jó hír, hogy a rendszeres sport és az egészséges táplálkozás lelassítja a folyamatot.

A kutatócsoport célja, hogy az életkorral összefüggő izomgyengeség mechanizmusainak jobb megértése érdekében kombinálják a táplálkozást. és teljesítményélettani vizsgálatokat a molekuláris és sejtbiológiai módszerekkel.

A gyakorló program

A projekt részeként a vizsgálatokat végző szakemberek olyan embereket is bevontak a programba, akik fizikailag inaktívak voltak a vizsgálatok kezdetén, de remélték, hogy be tudják vonni őket az edzésprogramokba és a célzott táplálkozás-optimalizálásba. Az edzésprogram a legújabb edzésélettani eredményeken alapult, és mindig személyre szabott volt, figyelembe vették a betegségek, az eddigi életmód és egyéb lehetőségeket is, így erő- és állóképességi edzések keverékét alkalmazták, melyben elsősorban a saját testsúllyal és egyéb technikai segédeszközök igénybevételével dolgoztak. A program hetente két-három alkalommal a nyugdíjas otthonokban valósult meg, a kezdetben vezetett, később már saját edzésterv felhasználásával és mindez ingyenes volt.

Optimalizált tápanyag felszívódás

A szarkopénia mellett idős korban gondot okoz a tápanyagok hatékony felszívódása is, ezért gyomorbántalmak, de rágási és nyelési nehézségek miatt is alultápláltság lehet a következmény, például a B12-vitamin sokszor már nem szívódik fel kellő mértékben, mert a felszívódásért felelős fehérje már nem keletkezik kellőképpen az idős szervezetben, tehát nem a bevitel hiánya, hanem a felszívódás mértéke az oka a B12-vitamin hiányának. Az egyéb kockázatot jelentő tápanyagok közé tartozik még a folsav, az oldható rost és bizonyos esetekben a C-vitamin. Mivel a nagyobb étrendi változtatásokat igen nehéz megvalósítani ebben a korban, ezért a vizsgálatban résztvevők olyan speciális folyadékot fogyasztottak, amely tartalmazta ezeket a létszükségleti tápanyagokat is.

A gyógyszerszükséglet csökkentése 

A vizsgálatokat négy csoportban végezték: kettő olyan csoportot alakítottak ki, akik vagy táplálkozás-optimalizálásban, vagy edzésprogramban vettek részt, egy harmadik csoport tagjai mindkét programban jelen voltak, míg a negyedik csoport tagjai alkották a kontroll, vagyis a placebo csoportot, amelynek tagjai nem változtattak eddigi megszokott életmódjukon.

A vizsgálati időszakban számos élettani és biokémiai paramétert gyűjtöttek, amelyek megmutatták, hogy a „beavatkozások” hogyan hatottak az idősek egészségére és mobilitására. A tudósok azt is remélték, hogy eredményeik hozzájárulnak a gyógyszerhasználat mennyiségi és hatás erősségbeli csökkentéséhez, hiszen például a testmozgásnak kifejezetten vérnyomás csökkentő hatása is van vagy a mozgás közbeni energiafelhasználás csökkentheti a vércukorszintet is. 

A bemutatott humán vizsgálattal párhuzamosan az Intézet Farmakognóziai Tanszékének munkatársai fiatal és idős emberek sejtszintű vizsgálatával is foglalkoztak. Például olyan limfocitákat (nyíroksejteket) izoláltak, amelyeket hidrogén-peroxiddal "terheltek" – ami köztudottan oxidáns anyagként funkcionál a szervezetben és számos biokémiai folyamat során is keletkezik, amit az enzimek lebontanak. Ennek segítségével éppen arra voltak kíváncsiak, hogy milyen mértékben változik meg egy idősebb ember sejtjeinek viselkedése, összehasonlítva egy fiataléval, azonos „stresszszint” alatt.

https://medienportal.univie.ac.at/uniview/forschung/detailansicht/artikel/alter-in-bewegung/

További híreink