Érdekességek
A sport hatása a demenciára
2018.01.25A demencia az agy kognitív funkcióinak károsodását jelenti, azon a szellemi leépülésen
túlmenően, ami az öregedés természetes velejárójaként következik be. Több mint kétszáz
olyan betegség van, ami előidézheti a demencia kialakulását. Ezek közül a legelterjedtebbek
az idegi leépüléssel járó megbetegedések, úgy mint az Alzheimer-kór, ami az összes demenciás megbetegedés több mint feléért felelős. A vascularis demencia szintén egy fontos típusa a betegségnek, amit az agyi erekben fellépő ateroszklerozis okoz. Fontos, hogy a demencia nem az öregedés természetes velejárója! Mindig az agyszövet valamiféle betegsége vagy károsodása okozza. Meglehet, az időskor a legnagyobb rizikófaktor a demencia kialakulásában. A legtöbb idős ember megtartja kognitív funkcióit és nem válik demenssé. Bár a várható élettartam növekedésének eredményeként, az idősek száma növekedni fog a jövőben, így a betegségben szenvedő emberek száma is valószínűleg követi majd ezt a tendenciát. Míg a 65-74 évesek körében csupán 4%-nál mutatható ki demencia, addig 85 év felett már 47% azon betegek aránya, akik a kór valamilyen formájában szenvednek.
Egy 2010-ben végzett meta-analízis kimutatta, hogy a fizikai aktivitással megelőzhető a vaszkuláris demencia (Vaszkuláris, vagyis ér eredetű demenciáról beszélünk minden olyan esetben, amikor a tünetek az agyi vérellátás bármilyen okból (érelzáródás, súlyos érszűkület) bekövetkező zavara miatt következik be.). Az elemzés 24 tanulmányt foglalt össze, ezek alapján szignifikáns összefüggést találtak a fizikai aktivitás és a betegség kialakulása között. Számos más tanulmányban arról írnak, hogy a könnyű fizikai aktivitás is segíthet megelőzni az Alzheimer-kór kialakulását. Egy másik meta-analízisben kimutatták, hogy főként a magas intenzitású fizikai aktivitás megközelítőleg 28%-kal csökkentheti az Alzheimer-betegség kialakulásának esélyét. Ezek a tanulmányok testvérkutatásra épültek, amely kimutatta, hogy a rendszeres élénk, szabadidőben végzett testmozgás véd a szellemi leépülés ellen. Ebben bizonyítottan nagy szerepet játszanak a gyermekkori benyomások. Egy másik hasonló kutatás feltárta, hogy az alacsony fizikai aktivitás növeli a korai demencia kialakulásának esélyét.
Más kutatások is beszámolnak arról, hogy a testmozgás segíthet megelőzni a szellemi leépülést, de az eredmények nem egyértelműek, és szükség lenne standardizálni a napi aktivitás mérésének eszközeit a valós eredmények születéséhez. Baker 2010-es kutatásában 33 középkorú és idős, enyhe demenciában szenvedő beteg vett részt. Véletlenszerűen osztották őket két csoportba: egy kontroll csoportba, akik egyensúly- és nyújtógyakorlatokat végeztek, és egy másikba, ahol edzéseken kellett részt venni. Az edzések során 45-60 percnyi intenzív aerob terhelést kaptak a vizsgálati személyek, hat hónapon keresztül négy alkalommal egy héten. Szignifikáns különbséget mutattak ki egy neurológiai teszt segítségével a két csoport eredményei között. Azoknál, akik aerob edzésen vettek részt, pozitívabb eredmények születtek, míg a nők eredményei kétszer olyan markánsak voltak, mint a férfiaké.
Erickson és társai kutatása (2011) hasonló következtetésekre jutottak. Náluk az egyik csoport szintén nyújtógyakorlatokat, emellett izomerősítő feladatokat végzett. A másik csoport heti háromszor élénk tempóban sétált 40 percet. Kimutatták, hogy a testedzésnek jelentős hatása van a hippokampuszra, viszont nincs hatása a résztvevők tájékozódási memóriára (a hippokampusz az előagy (nagyagy) egy része, az emberben, a halántéklebeny csúcsában, a hatrétegű agykéreg (neocortex) alatt található).
Az ajánlások szerint a preventív edzésnek mindenképp személyre szabottnak kell lennie, és orvosi konzultációk mellett végezhetőek, gondoskodva a mozgáshoz szükségek helyes tartás, egyensúly és funkcionális képességek kialakításáról.
Hazánkban is kutatták az Alzheimer-kór és a mozgás kapcsolatát. (Radák és mtsai, 2001). Kísérleti állatokon mutatták ki, hogy a testedzés csökkenti az oxidatív sérülések mennyiségét az agyban, így csökkenti az agyi funkciókban bekövetkező romlást, melyek az öregedés hatására következnek be.
A testedzés serkenti a vérkeringést, emiatt az agy vérellátása is növekszik, így serkenti az újabb kapillárisok képződését (Tang et al, 2010). Ehhez kapcsolható egy hasonló korábbi kutatási eredmény, ami szerint az előbb említett hatás hozzájárulhat az agy anyagcsere folyamatainak szabályozásához is, ami szintén csökkenti a rizikófaktorok mértékét (Lou et al, 2008).
2006-ban már a modern képalkotó eljárásokkal kimutatták (Colcombe et al), hogy a rendszeres testedzés csökkenti az agyállomány lágyulását idős személyeknél, és az agykéreg csökkenése is kisebb mértékben megy végbe, mint azoknál a vizsgálati személyeknél, akik nem végeztek rendszeres fizikai aktivitást.
Az Alzheimer-betegség egyik oka a béta-amyloid felszaporodása, amely a mozgás által hatékonyabban bontható fehérjék csoportjába tartozik. Hazai kutatásokban (Radák és mtsai., 2010) egereken mutatták ki, hogy azoknál az állatoknál, akiknek lehetőségük volt mozgásra, a béta-amyloid bontásáért felelős neprilysin enzim aktivitása jelentősen nőtt, míg a béta-amyloid szint lecsökkent.
A Journal of the American Geriatrics Society-ben megjelent tanulmány leírja, hogy az izommunka javítja az 55 év feletti, enyhe kognitív zavarokban szenvedő betegek agyműködését. A vizsgálatban 55 és 86 év közötti személyeket osztottak csoportokba:
1. erőnléti tréning és számítógépes alapú kognitív tréning,
2. erőnléti tréning és számítógépes alapú placebo tréning,
3. agytréning és placebo sportgyakorlatok (nyújtás és csuklógyakorlatok),
4. placebo sportgyakorlatok és placebo kognitív tréning.
A vizsgálat 8 hónapig tartott melynek végén kimutatták, hogy azoknál, akik heti két alkalommal erőnléti gyakorlatokat végeztek, jobb kognitív eredmények születtek. Az eredményeket megerősítették az MR-vizsgálatok is: az erőnléti tréningből eredeztethető kognitív változások elősegítették bizonyos agyterületek növekedését. Ezek alapján a kutatók ajánlása: heti legalább két egy alkalommal intenzív edzést végezni!
Vránics Ildikó, Testnevelési Egyetem, Exercise as medicine – evidence for prescribing exercise as therapy in 26 different chronic diseases című cikk alapján.