Érdekességek
Az egészségünk megőrzése szempontjából végzett fizikai aktivitás még árthat is?
2023.12.03Számos bizonyíték áll már rendelkezésünkre, hogy a rendszeres testmozgás megvédi szervezetünket az olyan légúti fertőzésekkel szemben, mint a megfázás, az influenza és a COVID-19.
Egy új tanulmány szerint azonban a nagyon erőteljes testmozgás éppen ezekhez a fertőzésekhez vezethet, mivel olyan immunrendszeri változásokat vált ki, amelyek növelik az ilyen típusú megbetegedések kockázatát.
Ezek a megállapítások éppen akkor születnek, amikor egy újabb lehetséges hármas járványba léphetünk ezen a télen, nevezetesen a COVID, az influenza és a légúti syncytia vírus (RSV), - amely egy olyan vírus, amely legtöbbször közönséges megfázáshoz hasonló tüneteket okoz.
Számos tanulmány eredménye azt mutatja, hogy az akut légúti fertőzések kockázata alacsonyabb azoknál, akik rendszeresen mozognak. A fizikailag aktív emberek kisebb valószínűséggel szenvednek súlyos következményeket a COVID-tól.
De míg a fizikai hipo/inaktivitás a légúti fertőzések lehetséges kockázati tényezőjeként merült fel, a tudósok régóta azt sugallják, hogy a túl sok fizikai aktivitás, különösen a hosszan tartó és rendkívül intenzív természetű mozgás növelheti az ilyen típusú megbetegedések iránti érzékenységet.
Az előző megállapítás hátterében az állhat, hogy az immunrendszer működésének rövid távú elnyomása intenzív edzés után a fertőzésekre való hajlam növekedéséhez vezet, különösen a felső légúti megbetegedésekhez. A vizsgálatokat végző kutatók számos esetben dokumentálták a felső légúti megbetegedések gyakoribb előfordulását az intenzív edzések után mind a nagyon jól edzettek, mind az egészségesek, mind az edzetlenek körében.
Ez akkor lehet fontos, amikor a sportolókat vagy betegeket olyan fizikailag megterhelő munkával terhelnek vagy éppen kezelnek, amely a fizikai határaikig sodorja őket, például tűzoltókat, rendőröket vagy katonai személyzetet.
A tanulmány elemszáma kicsi volt, de rávilágít egy lehetséges mechanizmusra. A szerzők 11 tűzoltó vér-, nyál- és vizeletmintáját vizsgálták az erdőtüzek oltását utánzó intenzív gyakorlat előtt és 10 perccel utána. A tűzoltók 45 percig gyalogoltak dombos terepen párás időben, akár 44 kilós védő felszerelést viselve.
A megerőltető terhelés után a vizsgálati személyeknél kevesebb gyulladást okozó citokin (a jelzőmolekulák egy fajtája, amely a sejtkommunikációban alapvető szerepet) és ceramid (a bőr egyik alapvető építőköve), valamint több antimikrobiális peptid volt mérhető, ami a fertőzésekre való nagyobb fogékonyságot jelzi.
Egy szisztematikus áttekintés tovább erősíti ezeket az eredményeknek, feltárva, hogy maratoni futókon, tűzoltókon, katonákon és profi nagy terhelést végző futballistákon, megerőltető edzések után a légúti tünetek fokozódását mutatták ki.
A testmozgás és az immunrendszer közötti kapcsolat összetett, és személyenként eltérő lehet, ezért ajánlott a személyre szabott ajánlások kidolgozása.
A szerzők szerint intenzív edzés során a szervezet csökkentheti a légúti gyulladást, annak érdekében, hogy segítse a lélegzést, ilyenkor a nyálban megtalálható antimikrobiális peptidek megnövekedett koncentrációja lehet a szervezet védekezésének módja annak érdekében, hogy ezzel is kompenzálja a szervezet csökkent immunfunkciót. Az antimikrobiális peptidek az immunválasz részét képezik, de általában nem túl hatékonyak a vírusfertőzések ellen, ezért vagyunk jobban ki téve a légúti fertőzéseknek.
A proinflammatorikus, gyulladáskeltő molekulák számának csökkenése fordított kapcsolatban állt az egy perifériás szöveti értágítóval, amelyről úgy gondolják, hogy fokozza a véráramlást és javítja az izmok oxigénellátását edzés közben. Ez egy adaptív mechanizmus lehet a gázcsere javítására, válaszul a terhelés közbeni nagyobb oxigénigényre, de ennek is lehet nem kívánt következménye, nevezetesen, hogy a kevesebb gyulladáscsökkentő molekula sebezhetőbbé teheti szervezetet a fertőzésekkel szemben. Ráadásul az intenzív edzés során az emberek hajlamosak a szájukon keresztül lélegezni, megkerülve az orr szűrő szerepét és így több mikrobát – köztük vírusokat – enged bejutni a tüdő távolabbi légútjaiba.
Szerkesztői megjegyzés: Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mennyi ideig és milyen megerőltető testmozgásra van szükség ahhoz, hogy kiváltsák ezeket az immunrendszeri változásokat, még számos vizsgálat elvégzése szükséges, hiszen a tanulmányban részt vevő tűzoltók aerob légzési kapacitása nagy mértékben meghaladták az átlagember értékeit, ami azt jelenti, hogy a mérsékelt testmozgást végzők esetében valószínűleg nem alakulnak ki az ilyen típusú változások.
A rendszeres mérsékelt testmozgás általában jobb egészségügyi eredményekkel és ezáltal jobb immunfunkcióval is jár, azok esetében azonban, akik a végletekig végeznek megterhelő fizikai munkát a megfelelő pihenés és regenerálódás beiktatása alapvető fontosságú az erős immunrendszer fenntartása szempontjából.
https://www.medscape.com/viewarticle/998706#vp_2
