Főoldal / Hírek / Nemzetközi hírek / A tréning szerepe a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében

Nemzetközi hírek

A tréning szerepe a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében

2013.09.17

A tréning szerepe a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében: eredmények, mechanizmusok és új távlatok. 

(Role of exercise in the prevention of cardiovascular diseases: results, mechanisms, and new perspectives.) Schuler G. és mtsai (Heart Center Leipzig, Strümpelstrasse 39, 4289 Leipzig, Germany; gerhard.schuler@med.uni-leipzig,de): Eur Heart J April 2013; doi:10.10936eurheartj/eht111.

A tíz szövegoldal és 140 idézet nagy bölcsességgel tárgyalja a fizikai aktivitás szerepét, a hatásmechanizmusról szerzett ismereteket, és óvatos szkepticizmussal a haszna ellenére kevéssé alkalmazott tömeges elterjesztés problémakörét.

Ha az ülést napi 3 óra alá csökkentenénk, a TV-nézést kettő alá, 2 illetve 1,4 évvel élnénk hosszabban. Nyolcszázezer személyen a fizikai aktivitás 35%kal csökkentette a kardiovaszkuláris és 30 százalékkal az össz-halálozást (Nocon et: Eur J Cardiovasc Prev Rehab 2008;15:1547). Dózis-hatás összefüggés látható, a semmihez képest a kis aktivitás is már előnyt ad. Ha a zavart cukortűrésű kövérek 7 kg-nál többet leadnak a súlyukból és heti legalább 150 percnyit mozognak, 58 százalékukban nem alakul ki a cukorbetegség, míg metforminnal ez csak 31%-ban volt elérhető (N Engl J Med 2002;346:393). A „mindenkinek ajánlott heti legalább 5x30 perc közepes intenzitású testmozgás 700-800 Kalóriát igényel, ha azonban 3000-3500 Kalóriányit mozgunk hetente (élsportolók egy edzésen használnak fel ennyit), a kedvező hatás sokkal nagyobb. Szíveseményt követő rehabilitációban aktív résztvétel is dózis-hatás értelemben javítja az egészség- és élet-kilátásokat, a kontrollokhoz képest 32-23 százalékos mértékben. A reperfúziós kezelés elterjedésével ez kevésbé tűnik elő, de ebben a gyógyszeres kezelés optimalizálása is szerepet kap. A progresszió fékezése bizonyosan elérhető felerészben a rehabilitációs edzésprogramokkal, a többi az egyéb beavatkozásokkal.

Újabban a nagyintenzitású interval edzést találják hatékonyabbnak obes, COPD-s betegeknek is. Nagy előnye, hogy az izomzatot (erőt, metabolikus kapacitást) jobban fejleszti, mint a hagyományos egyenletes aerob terhelés, de ajánlás szinten még nem szerepel. A SMART-Ex-ben nagy népességen vizsgálják a hatását (Staylen A et: Eur J Prev Cardiol 2012;19:813).

Az edzéshatást molekuláris szinten is igyekeznek feltárni. Elsősorban az endotél funkció javulását, a NO rendelkezésre állás megnövelését tekintik az edzés támadáspontjának. Az összefüggés az eNOS, a HDL-koleszterin, a ROS, a tetrahidrobiopterin (BH4), az aszimmetrikus dimetilarginin (ADMA) között egyre ismertebbé válik (ábrák is demonstrálják a kapcsolatokat). Az endotélium károsodását a csontvelőből az edzés hatására kikerülő stem sejtek (endotél progenitor és mezenchymális sejtek) foltozzák be. Az érfalmerevség fokozódása a kardiovaszkuláris kórképek egyik fő jellemzője, az edzéshatás ennek javításán át (is) hat. A molekuláris mechanizmus még megismerésre vár. A hatás a mikroRNA-kon át is érvényesülhet, ezt egyre több közlemény tanúsítja. A szívizomban arteriogenezist indít az edzés, a VEGF és egyéb szabályozó faktorokról egyre többet tudunk.

A fő gondot az okozza, hogy ezt a hasznos megelőző tevékenységet hogyan fogadtassuk el a népességgel. Az elegendőnek tudott fizikai aktivitást a népesség 15-35 százaléka teljesíti. Az előmozdítás útjai a közösségi kampány, a lépcsők használatára rávenni az embereket, iskolai alapú testmozgás, a lakosság támogatása az aktivitásban, az egyes személyek meggyőzése, hely és alkalmak biztosítása az aktivitásra.

Kérdéses, hogy gyermekkori sportoltatással kinevelhető-e az élethosszig tartó aktivitási viselkedés? Lipcsei tapasztalat, hogy az 5 éven át napi testnevelésben részesültek fél évvel a program abbahagyása után a nem-sportoltak aerob kapacitás értékei alá süllyedtek a korábban magasabb szintjükről.

A dohányzás eredményes visszaszorítása csak részben követhető példa.

A fittség könnyen megmérhető, objektív mutató. Ki kellene találni a jutalmazás alapú előmozdítást az egészségbiztosítás és egyéb rendszereken át.

Referens megjegyzése: A fittség mértéke mint a belbetegségek rizikóját befolyásoló tényező címmel két konferenciát is szántunk a témának a M. Tudományos Akadémián (Akadémiai Kiadó, 2012). Ott is demonstráltuk, hogy a népesség jobb fittsége jelentős anyagi megtakarításokkal jár(na). Az életbiztosításkor sem veszik figyelembe a fittséget—nem kérik a megmérését—holott kemény üzleti érv szól emellett. Nyugdíjba a fittebb személy azzal a tudattal mehet, hogy kevésbé veszi majd igénybe a betegkasszát. A fittebb felnőtt kevesebb gyógyszert irat fel élete során, mint a betegeskedő…a sor folytatható. Nem lenne érdemes ezeket érvényesíteni?

Apor Péter dr.


Forrás: Orvosi Hetilap




Kapcsolódó oldalak

Hírarchívum

Eseménynaptár

Támogatóink

Emberi Erőforrások Minisztériuma
Magyar Olimpiai Bizottság
The Coca-Cola Foundation

Partnereink

Exercise is Medicine American College of Sports Medicine Magyar Sporttudományi Társaság Semmelweis Egyetem Semmelweis Egyetem – Testnevelési és Sporttudományi Kar OSEI – Országos Sportegészségügyi Intézet Szegedi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Magyar Edzők Társasága Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség Webbeteg.hu Webbeteg.hu - SportolOK
Főoldal | Elérhetőség | Adatvédelem | Impresszum
© 2013 mozgásgyógyszer.hu